Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)

I. Bevezető

nemegyszer a kormányszervek nyomására is eltávolították a megyék.24 Az is kérdés, mennyire érvényesülhetett a megye „érdeke”: a követeknek lehetőségük volt-e arra, hogy egyes kérdések tárgyalását elodázhassák, vagy - elvileg - akár meg is akadályozzák az utasítás vagy épp annak hiánya révén.

A korszak forrásai alapján Szíjártó M. István egy folyamatot vázol fel, mely szerint a 17. század utasításai szigorúan kötötték a követeket, ami a nagybirtokos arisztokrácia érvényesülésének eszköze volt, majd a 18. század elején maguktól is a főrendek követésére utasítják őket, leginkább önállótlanságból, később szinte szabad kezet kaptak, azonban az utasítások egyre részletesebbek, végül általánosságban 1790-re teszi az utasítás újbóli szigorodását, mint a megye követei feletti hatalomgyakorlásának eszközét, bizonyítandó, hogy a megye egyre inkább az országos politika befolyásolására hajlik.2'

De mit is tartalmaztak ezek a dokumentumok? A követi instrukciók kiadásának szokását Zsigmond király idejére vezetik vissza.26 Alapja az uralkodó előzetes értesítése az országgyűlés tárgyairól, legfőbb célja pedig a már kialakított állásfoglalás nyomán a tárgyalások meggyorsítása és hatékonyságuk növelése volt. Előzetes értesítésre az országgyűlési meghívó volt hivatott, abban azonban a tárgyakra vonatkozóan valójában igen gyér információk találhatók. Szokás volt ugyan a koronázás és a nádorválasztás előzetes bejelentése27 és külön megjegyzés nélkül is egyértelmű volt az adómegajánlás állandó kérdése, de ennél több a meghívólevelekből ritkán derült ki.28

Ennek alapján az utasítások kiadását általában valóban egyszerűen el lehetett volna intézni, azonban, mint azt a rendek oly gyakran hangsúlyozták is, az országgyűlés feladata nemcsak a meghívólevelekben többé-kevésbé megelőlegezett királyi előterjesztések (propositiones) tárgyalása volt, hanem a rendi sérelmek (gravamina) elintézése is.29

Hogy részleteiben mit is kell „sérelmek” alatt értenünk, arra autentikus választ ad a tiszai kerületek 1751. évi sérelmi feliratának bevezetője, amely meghatározza, hogy az országgyűlés célja nem csak az, hogy arról, amiért meghirdették (lásd regális és prepozíciók), tanácskozzon, hanem általános remediuma először is az előző országgyűlések alatt tárgyalt, de törvénnyé nem lett, vagy közben érvényt nem szerző ügyeknek, másodszor pedig az előző országgyűlés óta felmerült minden, a közjót érintő és az uralkodó elé tartozó dolgoknak, végül pedig színhelye minden egyes országlakó mind köz- mind magánügyet érintő panasza elintézésének.30

A kör tehát igen széles, mégis általános kritikaként jelenik meg a szakiroda24 Eckhart F. 215. o. További kérdés, hogy ez mennyire volt jellemző a 18. században.

25 Szíjártó 2005,382-384. o.

26 1433-ban a banderiális hadsereg szabályozása kapcsán kérte a megyék előzetes véleményét. KÉRÉSZY 21-22. o., TlMON 644. o.

27 (Kérészy 11. o., Eckhart 214. o.) 1712-ben és 1714-ben az előbbi, 1741-ben mindkettő.

28 Kivétel a korszakban az 1728-as meghívólevél. (Lásd ott)

29 1715. évi 14. és 1723. évi 7. te. A Pest megyei források alapján a követutasítás meghatározására használt fogalmak, az utasítások (instructiones) és a sérelmek (gravamina) eredetileg talán ezt a két pólust jelenthették, később azonban az instructiones et gravamina már egy fogalmat alkotott. (Az országgyűlési sérelmi felirat — gravamina et postulata mintájára.)

30 MNL OL N 54. Fase. EEE No. 28. (melléklet)

14