Borosy András - Kiss Anita: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok IV. 1731-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 36. (Budapest, 2004)
Regeszták
egyértelmű, hogy a „szegény panaszosok" csak ezt akarják elérni. Ezen kívül azért sincs értelme ennek a határozatnak, mert a kilencedet egyébként is szemben kell beszállítaniuk. 5. Azokon a helyeken is, ahol szemben szedik a dézsmát, az a szokás, hogy kicsépelve szállítják el a földesúr magtárába és egyáltalán természetes az, hogy beszállítják, ha pedig ezért külön kellene fizetni, az elviselhetetlen terhet jelentene. 6. Mindezekből kitűnik, hogy a mondott határozat a lakosok eltitkolt kérelme alapján született, ami pedig a megyét illeti, ha valójában eleget akartak tenni kötelességeiknek, jelenteniük kellett volna a panaszt neki, hisz a határozat meghozatalának időpontjában már hivatalban volt, de így megtörténhetett az, hogy a lakosok eltitkolták előle, amikor közeledett a dézsmálás ideje, és már csak akkor tudta meg saját gazdatisztjeitől, amikor Szlavóniába távozott. (latin) 1733. 14. z 489. PPS vármegye közgyűlésének Pesten, 1733. augusztus 31-én kelt levele a magyar udvari kancelláriához. Az uralkodó július 23-án kiadott parancsára, amelyhez Patachich Gábor Hermann kalocsai érsek feljegyzését 30 (memóriáié) is csatolták, amelyben az érsek az 1733. március 2-án, generális közgyűlésükön hozott határozatukat, amellyel elrendelték, hogy a dézsmát ne szemben, hanem szalmástól szedjék, kifogásolta, informálják a határozat meghozatalának körülményeiről. 31 1. Semmilyen törvény nem írja elő, hogy a dézsmát szemben szedjék. 2. A tisztek, de főként a tiszttartó viselkedésére, szitkozódására és istenkáromlására sok panasz érkezett, amit miután a mellékelt kiterjedt vizsgálat is megerősített, a tiszttartót megidézték a megyei törvényszék elé, arról pedig az érseket is értesítették. 3. A próbálás rendes menete az, hogy egy kereszt jobb minőségű gabonát, amiben 2—26 kéve van, kiválasztanak és azt kicsépelik, majd aszerint szedik minden lakostól a dézsmát. Viszont az elmúlt években a szegény emberek vagy nem tudtak aratás idején embert fogadni, vagy épp az ezen a vidéken igen súlyos terhet jelentő szolgáltatások teljesítésével voltak elfoglalva, így a szél a szemet kifújta, az állatok pedig összetaposták és megették, amiből az következik, hogy hasonló próba mellett a valós terméshez képest kétszerháromszor több dézsmát kellett fizetniük. Mindezt megerősíti a mellékelt, w Lásd az 1733. No. 14. y alatt! 31 Befejezetlen tisztázata az 1733. No. 7 b alatt.
