Borosy András - Kiss Anita: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok IV. 1731-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 36. (Budapest, 2004)

Regeszták

kimondják, és hogy az egyházi és világi személyekre azonos törvények vonatkoznak. Ezeken a törvényen alapul a Tripartitum több cikkelye is (I. 12., 42., 44., II. 45—46.), valamint végül az 1647. évi 16. cikkely is azonos büntetést ír elő a felsorolt ügyekben. Tehát: 1. Mivel az említett törvények ellen soha nem emeltek kifogást, sőt megerősítették, azok hatályosnak tekintendők. 2. A törvény terminusai általánosságban szólnak az egyházi emberekről, nem különböztetik meg a birtokosokat, tehát azok a plébánosokra is érvényesek. 3. Egyébként sem lehet, hogy az, ami a főpapokra is érvényes, a nekik alárendelt plébánosokra ne legyen az. 4. A nagyobb hatalmaskodás öt esetében, amelyek leginkább személyes hatalmaskodásnak tekinthetők (lásd megverés, megsebesítés, elfogás és fogva tartás), a fej váltságot csak az elítélt egyházi személy saját vagyonából lehet megfizetni, ami szintén alátámasztja azt a tényt, hogy ha hivatalból vagy az ellenében követ el valamely bűntényt, egyházi, ha személyében, világi bíróság előtt kell felelnie. 5. Bár a plébánosok földjeiket nem közvetlenül a királytól kapják, de vannak javadalmaik és a települések földjéből kihasított haszonvételeik, így méltánytalannak tűnik az, hogy velük szemben bizonyos földek és haszonvételek önkényes elfoglalása miatt ne lehessen eljárni. 6. Amennyiben személyes hatalmaskodási ügyekben nem állíthatnak papokat világi bíróság elé, aligha marad mód arra, hogy rajtuk elégtételt vegyenek, és az egyháziak nem védekezhetnek azzal, hogy a plébánosokat úgy kezelnék, mint a jobbágyokat. 7. Ha világi személyeket egyházi személyekkel szemben ilyen ügyekben bírság megfizetésére lehet kötelezni, méltányosnak látszik, hogy ez fordítva is lehetséges legyen. 8. A megyék közösségének lényege, hogy világi és egyházi emberekből áll (praelati barones et nobiles), így bírósága is mindenkire vonatkozik, úgy mint az országos bírói fórumok is. 9. Ha az előbbiek szerinti vegyes bíróság csorbítja az egyháziak jogait, hogyne lenne jogtalan a világiakkal szemben, ha tisztán egyházi bíróság elé citálnák őket hasonló estekben? 10. A régi törvények ezekben az esetekben csak azért nem említik a megyei fórumot, mert az újonnan hozott 1647. évi 16. cikkely teszi az ilyen ügyeket a megyei fórumra, és habár ott az egyháziak nincsenek külön megjegyezve, természetesen ez rájuk is vonatkozik. 11. Mindenféle világi bíróság az uralkodó személyében jár el, aki a Tripartitum I. részének 11. cikkelye és Szilveszter pápa bullája alapján minden egyházi személy felett joghatóságot gyakorol.