Borosy András - Kiss Anita - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok III. 1717-1730 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 35. (Budapest, 2003)

Regeszták

tötte a földre. Odaveszett végül a gazda istállója, a katona lova, három sövény ól, egy palántás kert oldala, két borjú, 20 lúd, tyúkok, kacsák, valamint a szomszéd háza. Megjegyezte még, hogy akkor már világos volt, a katona gyertya nélkül is kimehetett volna. 2. Kocsis György, kb. 50 éves ócsai lakos vallja: Nem tudja, hogyan keletkezett a tűz, de már világos volt, amikor kiáltott neki a szolgája, mire kiment és látta, hogy szomszédjának istállója lángra kapott, de már csak az ágyát tudta kimenteni. így a háza, és mivel faragó volt, szerszámai is elégtek, amiből kb. 100 forint kára származott. 3. Virág András, Kocsis György kb. 30 éves zsellérje vallja: Épp virradt, amikor a szántóra indult és visszanézve meglátta a tüzet. Azonnal visszafordult és kiáltott a gazdának, de már csak néhány dolgot tudtak kimenteni. Azt pedig, hogy hogyan keletkezett a tűz, nem tudja, csak azt hallotta, hogy a katona kiabál, (latin-magyar) 1727. No. 2. 345. Mátyás Antal, a királyi udvari kamara fogalmazója kiadja III. Ferdinánd a pozsonyi várban, 1646. október 29-én kelt és PPS vármegye közgyűlésén 1727. augusztus 22-én kihirdetett privilégiumának másolatát, amelyben az uralkodó a kevei (Kewe) lakosok kérésére tartalmilag átírja és megerősíti a győri káptalan másolata alapján Zsigmond király Karánsebesen (Karamsebes), 1428. november 29-én kiadott oklevelét. Ebben a király Keve lakosainak, mint minden más szabad királyi városnak, engedélyezi, hogy adójukat a királynak és a kamarának egy összegben, tehát Újév napján két mázsa viaszszal válthassák meg, cserébe a szokás szerint a királyi kapuőrséget ellátni tartoznak. Ezen kívül újból nekik adományozza Bálványos (Bálványos) és Zkorenova falvakat, őket a királyi vámok és a kamara hasznának fizetése alól felmenti, bírósági kiváltságot és kegyúri jogot adományoz nekik, ezen kívül minden héten kedden szabad vásár tartását engedélyezi és elrendeli, hogy egy idegen kereskedő se adhasson el a városban vásznat, csak rőfszámra, bort pedig csak pintszámra mérhessenek. Végül megengedi, hogy a lakosok a város körüli folyókban és vízfolyásokban, kivéve a Keve várához tartozó halastavakban, szabadon halászhassanak. Egyúttal megerősíti II. Lajos Budán, 1517. április 29-én kiadott oklevelét, amelyben a város vámmentességet és bírósági kiváltságot kapott, (latin)