Borosy András - Kiss Anita - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok III. 1717-1730 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 35. (Budapest, 2003)

Regeszták

340. Radics Szabó Mátyás céhmester és a budai takácsmesterek VI. Károly által részükre kiadott, 12 artikulusból álló céhszabályzatot Budán, 1726. június 12-én Karácsonyi (Karacsoni) János, Szabó Mátyás, Szabó György, Szép György, Rimái János, Vári (Vari) Zsigmond és Lányi (Lányi) Márton zsámbéki (Sambek) takácsmesterek kérésére függőpecsétjük alatt kiadták és használatát megengedték. 1726. május 22-én Buda tanácsa megerősítette, június 26-án pedig PPS vármegye közgyűlésén kihirdették és megerősítették. (latin—magyar) 1726. No. 7. 341. [Az irat helyén őrjegy: az összeírások közé (Ö. 198) téve.] 1726. No. 8. 342. VI. Károly Laxenburgban, 1726. május 21-én Rózsa (Rosa) György céhmester, Izsáki (Isáki) Mihály, Komáromy Mihály, Horváth Balázs, Beke Márton, Szűcs András, Horváth György, Szűcs Márton, Nagy István, Homolya János, Izsáki (Isáky) István és Kaszala György kecskeméti takácsmesterek kérésére kiadta a 29 pontból álló céhszabályzatukat. Csábrágon, 1726. június 21-én gróf Koháry István, Pesten, 1726. június 26-án PPS vármegye közgyűlése és Szentantalon, 1735. március 30-án gróf Koháry András tudomásul vette, (latin—magyar) 1726. No. 14. 343. PPS vármegye meg nem nevezett szolgabírójának és esküdtjének jelentése, mely szerint a helytartótanács parancsára 1725. november 12-én és 13-án a Kalocsa területén fellelhető hidak, gátak, töltések és árkok szemrevételezését elvégezték, amelyről bizonyságlevelüket Pesten, 1726. január 21-én állították ki. Találták szeptember 12-én a szeremlei révtől Baja felé elindulva: • A Dunából eredő Gyűrűsfa-fok (Györösfafok) nevű vízfolyás, hídja nincs, kb. 5 lépés. • A Dunából eredő Hídfok-vízfolyás, rajta cölöp fahíd, kb. 20 lépés. • Sebesfok-vízfolyás, hídja nincs, kb. 19 lépés. • Faddi vagy Határ-fok, hídja ácsolt gerenda, kb. 33 lépés.