Borosy András - Kiss Anita - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok III. 1717-1730 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 35. (Budapest, 2003)

Regeszták

volt, emlékezete szerint említette neki Imre János. A csalárd időpontot hozzátették (hogy kinek a jelentéséből, azt nem tudja). A kamarai dekrétumokban szerepel egyrészt Lovas Mihály elfogása, másrészt közlik őkegyelme aláírását és igaz kézírását, valamint Verleth úrét és Zenneg (Zenegh) Kristófét, a budai kerületi kamara inspektoráét. A többi pontról nem mond semmit. 2. Laczkovics (Laczkovich) László úr, 39 éves, vallja: 1. Mivel a per Lovas Mihály felperes kérésére indult el Imre János alperes ellen bizonyos általuk megkötött szerződés ügyében 1714. szeptember 11-én, Pozsonyban, és 1716. június 5-én a tanú és a hozzá csatlakozott szolgabírák előtt akkor Podmaniczky János úr az alperes mellett állt. Mivel őt tovább védeni nem tudta, s mivel nem védte, lehetővé tette, hogy őt legyőzzék. Ezt a meggyőződését határozottan kijelentve Podmaniczky János úr a tanúk s a hozzá csatlakozók előtt, Majthényi János nevében és személyében a perben foglaltakat szóról szóra kiírva idézte. Keselőkői Majthényi János királyi kincstári igazgató és a Magyar Királyság koronájának fiskálisa, ki a megjelenés ügyében ünnepélyesen tiltakozó alperes által elegendő jogosítvánnyal van felruházva, ünnepélyes beavatkozás és eltiltás formájában lépett a perbe — most csak őfelsége királyi ügyészének hitelt érdemlő jelentése szerint őfelsége számos, ezen Lovas Mihály által a felperest támogató és Magyarország rendjeit a következő országgyűlésen bizonyos kérelmei alkalmából és ürügyén, melyeket a maga javát segítendő beterjesztett —, és olyan levelet írt a bírák tájékoztatására, melyek a rögtöni visszaadást sürgették; A betű alatt. Egyébként Savoyai Jenő herceg sajátkezű aláírásának összehasonlítása céljából B. alatt mellékelte. Az ilyen hamis iratokat gyártók és az ilyen iratokat a bíróság előtt felhasználók büntetése a Tripartitum I. rész, 14. címe értelmében fővesztés — ebben senki sem kételkedhet, s az ilyenek ellen a királyi ügyészség különleges módon szokott eljárni. Mindezekből kitűnik, hogy a jelen évben, napon és helyen a tanú előtt Podmaniczky János Lovas Mihályt hamis iratok készítőjének nevezte és egyszersmind gyanúsította, és a felsőbb hatóságoknál feljelentette (ez hivatali kötelessége is volt), különösen azért, mert az előbbi vita alkalmából Lovas Mihálynak azt mondta más bíróság előtt az előbb leírt perben, hogy a királyi fiskus nevében fog eljárni. Arról a levélről, melyet a bíróság színe előtt rögtöni visszaszerzés óvadéka mellett írtak, következtetés útján úgy vélik, hogy Podmaniczky úr kezébe Imre Jánostól került, mert a tanú előzőleg Imre János kezében látta. 2. Annyit mond a tanú, hogy nem tudja, ki írta le azt a levelet, de úgy véli, az, akinek ez hivatalból feladata volt és az árulás így lett leírva. A 3., 4., 5., 6. és 7.-hez semmit sem mond, ámbár látogatta a megyegyűléseket, s ott olyan ügyekről tárgyaltak, s olyan dolgokat terjesztettek elő és követeltek, melyek a deutrumban fel vannak sorolva. Az általunk végzett nyomozásról és tanúvallatásokról testimoniálist adtunk ki. (latin)