Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok II. 1671-1716 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 34. (Budapest, 2002)

Regeszták

akar, ilyen esetben fizessen a céhnek felvételéért 25 forintot a céhládába és szintén adjon lakomát tehetségéhez mérten. 18. Ha a jövőben más katolikus vagy a katolikus egyházzal egyesült kereskedők költöznek Szentendrére és a céhbe való felvételüket kérik, a céh a földesúr által kiszabandó súlyos büntetés terhe mellett köteles őket tagjai közé fogadni a 3. pont értelmében, és kötelesek kölcsönös szeretetben élni. 19. Szabadjon a szentendrei kereskedők céhének ezen artikulusokat, ha kérik, idegen rác kereskedőknek hiteles másolatban kiadni, de ezek alapján a másolatot kapók új céhet nem alapíthatnak és nyilvános kereskedést nem folytathatnak áruiknak a királyi fiskus részére történő elkobzásának terhe mellett, ha előbb nem kapnak megerősítést őfelségétől az udvari magyar kamara útján, vagy ha csekély vagyonuk miatt erre nem képesek, egyenként kérhetik felvételüket a szentendrei kereskedőcéhbe és a teljesítendők teljesítése esetén ebben kereskedhetnek. Mi pedig úgy gondoljuk, hogy semmi sem hasznosabb az emberi társadalom és a keresztény közösség céljára, mint bármilyen állapotú embereknek szabályok szerint, jó rendben élni, ezért a nevezett görög szertartású rác kereskedőket, kik Szentendre oppidumban, a Duna partján, Pilis vármegyében élnek, meghallgattuk és céhartikulusaikat, melyek a jobb rend megvalósítását célozzák maguk között (a dolgok lelki), Isten dicsőségének növelésére elfogadtuk és jóváhagytuk és a nevezett kereskedők számára megerősítettük, mások jogainak megsértése nélkül. Ezt megerősítjük titkos pecsétünkkel, Magyarország királyaként. Kelt illésházi Illésházy Miklós gróf, Trencsén örökös ura, Liptó vármegye örökös főispánja keze által, ki jelenleg Bécsben titkos tanácsos, 1713. március 17-én uralkodásunknak római császárként második, spanyol királyként tizedik, magyar és cseh királyként szintén második évében, mikor Keresztély Ágoston szász herceg, bíboros, esztergomi érsek, gróf Csáky Imre kalocsai és bácsi érsek, Telekesy István egri, gróf Erdődy László Ádám nyitrai, Esterházy Imre zágrábi, a már említett Keresztély Ágost herceg győri, a már szintén nevezett Csáky Imre váradi, az erdélyi püspökség üresedésben van, Nesselrode Ferenc Vilmos választott pécsi, Volkra Ottó János veszprémi, Patachich György boszniai, gróf Kollonich Zsigmond váci, Matusek András tinini, gróf Nádasdy László fráter csanádi, Rattkay Ádám Benedek segni és modruri vagy korbáviai, Bakics Péter választott szerémi, Gillányi György választott noviai, Sigray János választott temneni, Pyber László választott almisiai, Vlasich Miklós választott scopiai és Jezerniczky Ferenc választott tribunicai püspökök szerencsésen kormányozva egyházukat. Azonkívül galántai Esterházy Pál, a Szent Római Birodalom hercege, a kunok bírája, az Aranygyapjas Rend lovagja, Magyarország nádorispánja, erdődi Pálffy Miklós gróf országbíró, szintén az Aranygyapjas Rend lovagja,