Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok II. 1671-1716 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 34. (Budapest, 2002)

Regeszták

előbb megy pertinaciter (megátalkadottan) a szitkok és átkok elkövetésében, harmadszor ötven forintra, negyedszer pediglen száz forintra, avagy ha pénz­beli büntetést nem akarná megadni vagy nem adhatná, tehát a legelső szito­kért vagy átokért százat, másikért kétszázat, harmadikért háromszázat, ne­gyedikért ötszázat üssenek rajta, minden irgalmasságon kívül. Ha pediglen ötödször is abban tapasztaltatik, megfogják és viceispán úr kezéhez vigyék. Viceispán uram pedig egyetértvén a földesurakkal, ugyanazon földesúr szé­kén halállal büntetődjék. Pénzbeli büntetésnek pedig az elsőnek és a másiká­nak a hatoda, harmadikának pedig és a negyedikének tizenkettede legyen a kapitányoké, hadnagyoké, alattvalóival, a többi pedig viceispán uram kezéhez szolgáltassák. És mivel az úri rendek, a nemesek között is lesz annak bünteté­se, hogy a hódolt nemesség tudhassa magát ahhoz alkalmaztatni, tudtukra le­gyen, hogy elvégeztetett, ha urak vagy nemesek közül valaki úgy káromkod­nék, tehát szabad legyen viceispán uramnak exmissionalis (vármegyei kibo­csátó) levél nélkül is abscisis universis juridicis remediis (minden törvényes orvosságot félre téve) minden jószágából az első szitokért vagy átokért hu­szonöt, másikért ötvenet, harmadikért száz, negyedikért kétszáz forintokig executiót (végrehajtást) tenni. Ötödször pedig citáltassék a nemes vármegyé­re, s meghaljon érette. Aki pedig káromkodást hallva valakitől, s meg nem je­lenti a nemesség részéről viceispánunknak; tehát országunk törvényei szerint irremissibiliter (minden engedelem nélkül) büntetődjék. A nemes ember ti­zenkét, parasztember pedig hat forintokra, mely hat forintokból parasztember convictiojából (büntetéséből) a fele lesz a kapitányoké, a hadnagyoké és a ti­zedeseké. A nemes ember convictiojából pedig fele az executor (végrehajtó) bíráké legyen, a másik fele pedig a vármegyénké. Miről a viceispán úr tarto­zik számot adni. Akinek pedig a nemesség részéről annyit érő jószága ne vol­na, avagy inkább a testi büntetést magára felvállalja, az első szitokért avagy átokért száz pálcával, másikáért kétszáz, harmadikáért ötszáz, negyedikéért esztendeig való rabsággal, ötödikéért halállal büntettessék. Az olyan convic­tus (elmarasztalt) káromkodóknak pediglen szabad legyen extra dominium appellálni (fellebbezni) a vármegyénkre. 2. Mivel a hadnagyságok azért rendeltettek, hogy Istennek, ő szent felsé­gének becsületét, s azután a nemes vármegyét magukat is a kóborlóktól, amint lehet megoltalmazzák, azért tartoznak a fő- és viceispánoknak, a vár­megyének engedelmességgel lenni, s hittel is magát arra kötelezni, kik ha felül megírt magistratusnak a parancsolatát félrevetnék, s arra fel nem kelné­nek vagy fenn nem lennének, a latrokat nem kergetnék, derék és igaz ment­ségük nem lévén, tehát azok országunk törvénye szerint felette kemény bün­tetéssel fognak büntetődni. 3. Mivel a szegénységnek nagy ellensége az, aki félretévén Istent és az igazságot, úgy, mint a magunk nemzetségéből álló latrok, akik a szegénysé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom