Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok II. 1671-1716 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 34. (Budapest, 2002)

Regeszták

sége a budai hadbiztosnak a vármegyék porciójának kivetésében, hanem csak a boldog emlékezetű Rabattá tábornok főbiztosnak. Nem akarom keresni, hogy honnan szerzett jogot magának erre, de meg akarom védeni és őrizni a népet a szétszóratástól. Mindazonáltal Mayer urat keresse fel, ezennel megbízom magát erre a feladatra és rendelkezni fog attól az úrtól erre a megbízatásra.) Ott lesznek akkor őnagyságánál mind Mayer s mind Palm uraim őnagyságák és több kamara tanácsosai, kik jól hallották minden beszédemet. Micsoda fogalmazványt (conceptus) adtam be a kamarának, ím, igaz párját kegyelmeteknek megküldtem, mely mind Zichy úrnak s mind másoknak igen tetszett. Azonban Mayer uram őnagyságához is elmentem és köszöntvén a nemes vármegye nevével. Ott is deklaráltam nyomorúságainkat és kértem, azon legyen annyi jóakarattal, a háromszáz avagy legfeljebb négyszáz porciókra relaxáltassa, száz arany jutalommal lesz a nemes vármegye őnagyságának. Mire őnagysága röviden ezt mondta: Ego discretionem non possum acceptare, neque licet, sed in quibus servire possum lubens falliam quantum in me constitit. (Én a jutalmat nem vehetem át, nem is szabad, hanem azokban az ügyekben szolgálni tudok annyira észrevétlenül, hogy ellenem nem lehet fellépni.) Azután ismét egynéhány ízben voltam őnagyságánál, és kértem, legyen jóakarattal és intéződjék (decidáltassék) a dolog, s vegye arányosságra (proportio). Nagysága fogadta, hogy megcselekszi. Aminthogy a kamarán proponálván instanciámat, elsőben decidáltatott, hogy a bécsi komisszáriátus adjon ezen dologról információt. Dekrétummal a komisszáriátushoz menvén, harmadnap alatt kiszerkesztettem az információt, melyet ismét kezemhez vettem, mivel Titkos Tanácsi ülések (intimum) voltak, harmadnapig be nem adhattam, hanem negyednapra, mert addig a kamarán nem volt tanácskozás (consilium). Hanem ismét kértem Mayer urat, legyen kegyes ajánlóm (favorabilis resolutiom), és őnagysága proponálja, ne késsen sokáig vele. Azonban Mayer úrnak egy levelet írtam, mit a körösi nótárius uramtól őnagyságához küldtem, melynek is igaz párját ím megküldtem. Azonban a dolgot minden nap urgáltam (sürgettem) és negyednapra micsoda dekrétumom jött, ím annak is igaz párját kegyelmeteknek elküldtem. Én bizony szívesen eleget fáradoztam a nemes vármegye dolgaiban, de egyebet nem lehetett végbe vinnem. Istenen és az urakon erővel semmit sem vehet az ember. Igaz dolog, a budai komisszárius úrnak két ízben írt az Aulica Camara ezen matériáról, hogy istenesen igazán és szépen cselekedjen a szegénységgel, hogy maradhassanak és el ne pusztuljanak, mert ha másként fog cselekedni, megbánja, és annyi porciókat vessen a szegénységre, amiket elviselhet és megfizethet, s újabban egyezzen meg (accordáljon) velem. E leveleket postán el küldvén, Kandó (Kandó) úr őkegyelme kezéhez jutottak, és őkegyelme a komisszárius úr kezéhez jutottak, és őkegyelme a komisszárius úr kezéhez is küldötte mind a kettőt, mivelhogy én mihelyt innen elmentem, nem sok nap