Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok II. 1671-1716 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 34. (Budapest, 2002)
Regeszták
uraimék csakugyan az egyharmad részen fognak osztozni, ha pedig gazdája találtatnék az elorozott marháknak, visszaadassék, s a kárvallott ember, ha marhájához hozzá akar jutni, tehát az öreg marhától, lótól, lóbőrtöl egy forintot, az aprótól 50 dénárt, a disznótól pedig hat pénz vehessék, ha pedig a latroknál talált marhát fogyatkozás nélkül fel nem hoznák a hadnagyok, tizedesek és a község, tehát oda bizonyosodva minden törvényes úton kívül a viceispán úr effélékre huszonnégy forintot vehessen. A viceispán úr azon náluk megtalált jószágoknak visszaadására azon büntetés alatt ide kényszerítse, s azon bírság is — a felül megírt módon — szerteosztassék. 12. Ha valamely falu határában eltévelyedett avagy lopott marhát találna valaki, s ezt a földesuraknak be nem mondaná s eltitkolná, azonban viceispán úrnak értésére lenne, tehát viceispánunk afféle marhát a hadnagyokkal és községgel felhajtathassa és kezéhez vehesse, ha pedig afféle marha a földesúr avagy viceispánunk kezéhez akadna, két tizenötöd nap alatt tartoznak eltartani, s a földesúr hatalmaskodásnak terhe alatt, minden pörpatvar nélkül a kárvallottaknak tartozik visszaadni, mit ha vissza nem adna, azonnal száz forinton maradjon el, melyet viceispánunk nemes vármegyénk kibocsátó levele nélkül , semminemű törvényes orvosságok és a törvénynek maga címén, két tizenötöd napot adván a földesúr ellen elégtételre. Ugyanakkor száz forintot) érő jószágtól foglaltathasson, a kárról is a kárvallottnak eleget tétessen, afféle jobbágyaira pedig, aki ilyen marhát eltitkolna, a földesúr tartozzék a nemes vármegye bírái előtt törvényt látni és tizenkét forintot minden irgalmasság(on) kívül rajta megvenni. 13. Szokásba kezdték némelyek venni, hogy a határok igazgatását a török párton lévő földesurakkal végbe vitetni, az országunknak írott törvényét is elhagyva a két hatalmas császár között megtartatott szokás ellen. Tudtára legyenek a parasztságnak, valakin ha megbizonyosodik, az bizonyára minden irgalmasság(on) kívül karóban szárad. Ezt ki-ki igen jól megértse, hogy azután mentsége ne legyen, és ne is vétetődjék be. 14. Valamikor a parasztközségben, az őket illető dologban összemenések avagy gyűlések történnek, ezen instrukciót, azon legyenek, hogy mindenkor elolvastassák, hogy annál is inkább, azaz a község tudhassa magát ehhez alkalmaztatni, s feledékenységbe se mehessen náluk. 15. Végeztetett az is, hogy senki benn a vármegyénkben nemes, akár nemtelen, dohányt vegyen, cifra nadrágot, „szalavardit" és hosszú üstököt ne viseljen, mert valaki az ilyenben tudódik, szabad legyen a parasztgondviselőknek effélét hat forintra büntetni, melynek fele a hadnagyé legyen a községgel együtt, a másik fele pedig viceispánunké, azon járásnak szolgabírájával együtt. Mindezekben a parasztkapitányok, -hadnagyok és a többi úgy alkalmaztassák magukat, hogy eleget tegyenek hivataluknak. Összességében: Egymást
