Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok II. 1671-1716 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 34. (Budapest, 2002)

Regeszták

továbbszállítják és abban az időben, mikor a szegény nép a mezei munkával legjobban el van foglalva, mekkora kár neki, hogy ilyen szállításokkal kell foglalkozniuk, s marháik tönkremenetele miatt alig tudják elvégezni. Emellett 3. A szolgabíró is nagyon jól tudja, mekkora kára van a szegény népnek a nagy esőzések következtében, akkora, hogy emiatt a vetést sem tudták eddig elvégezni és a kenyérsütés részére sincs elég kicsépelt gabonája, mert az a nép nagy kárára még szalmában van. Emellett Solt megyében hatalmas jégeső pusztított és az még zölden szétverte a gabonát, az árvíz pedig tovább fokozta a vármegyében a gabonahiányt. 4. Több falu csak bortermelésből él és nincs is gabonatermesztésre alkalmas földjük, s a dolgok mai állásában mekkora nyomorban vannak, milyen hallatlan módon kell szőlejüket megművelni és bort termelni, s hogyan éljenek meg, ha ezt adóba kell beszolgáltatniuk. 5. Igaz, hogy a liszt szállításáért mázsánként egy mérföldre 1 krajcárt fizetnek a szegény népnek, de amilyenek az utak a szállítás idején ennyi ezer mázsa liszt elszállítása esetén. Ha a szegény népet kötelezik erővel annak elszállítására, önként nem vállalná 7 krajcárért tönkretenni marháit, s a szegény népnek marhái tönkretételéből s munkái elhanyagolásából milyen nagy kára származik. 6. A szolgabíró úr adja elő, hogy sokan haltak meg dögvészben emberek és marhák. 7. Sürgesse, hogy a túlfizetéseket térítsék meg a helységeknek. 8. Egyébként a szolgabíró úr igyekezzék a vármegye javát előmozdítani minden téren, ahol lehetséges. Kiadta Laczkovics László, PPS vármegye jegyzője, (latin) 1713. No. 3. 198. PPS vármegye Pesten, 1713. július 5-én tartott közgyűléséről készített jegyzőkönyvi kivonat. A vármegye főpapjai, bárói, mágnásai és nemesei kijelentik, hogy közgyűlésükön megtárgyalták a vármegyét illető ügyeket. Ezen Némedi Mihály jobbágy benyújtott egy alázatos emlékiratot és bemutatott néhány szabadítólevelet, melyeket Kolonich Zsigmond váci püspök mint pátenslevelet állított ki 1713. április 27-én. Ebben kijelenti, hogy megjelent előtte Némedi Mihály, az ő üllői jobbágya, és kérte, hogy a jövőben kenyérsütéssel akar foglalkozni, s kéri, hogy őt földesura a jobbágyi állapotból szabadítsa fel. Ezt ő mint földesúr meg is tette, figyelembe véve, hogy Némedi Mihály mint 6 éves gyermek, mint szegény ember fia lett elhozva Üllőről és most jelentős vagyonnal bír, melyet saját keze munkájával szerzett. Ezért