Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok II. 1671-1716 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 34. (Budapest, 2002)

Regeszták

11. Ezenkívül az idegen kereskedőknek ne legyenek előjogaik, ne al­kalmazzanak szokatlan elővásárlást ebben az oppidumban saját házaikban, vásárokon kívül ne árusítsanak mézet, sört és más italokat, valamint külön­böző árucikkeket, s ezzel ne károsítsák meg a helyi kereskedőket. Ezt meg­felelő módon orvosolni kell. Hasonlóképpen idegen kereskedőknek ne le­gyen elővásárlási joguk Szentendrén méz, sör és más árucikkek elővásárlá­sára, míg a céhmestertől és a vezető kereskedőktől erre engedélyt nem kap­nak. Elkobzás büntetése vár rájuk, ha a céhtől engedélyt nem kapnak. A jogtalan elővásárlók árujának elkobzását az oppidum bírájának jelenlétében kell elvégezni. 12. Mivel e helység kereskedői lehetőleg saját kereskedésükkel foglal­koznak, s ezért a vásárokat látogatni nem szokták, ezért az alkalmatlanságok elkerülése céljából, hogy senki se akadályozza a másikat, a kereskedők elöl­járójának engedélye nélkül senki se térjen vissza útjáról. Ha nem így tesz, a céh büntesse meg és bírsága kerüljön a ládába. 13. Mivel a jócselekedetek egyike a halottak kísérése és eltemetése, ha a céh tagjai közül valaki befejezi életét, a többiek, a mesterek és a segédek az illető temetésén jelenjenek meg. Ha valaki ezt elmulasztja és távollétének elegendő okát nem adja a céhmesternek, az ilyet, ha mester 3, ha segéd, egy forintra kell megbüntetni, mely büntetés fele a katolikus egyházé, másik fele a céhládáé. 14. A céhbeli elhunyt kereskedők özvegyeinek, amíg újra meg nem es­küsznek, a többi céhbeli kereskedőkhöz hasonlóan legyen joguk kereskedni, eladni és vásárolni. 15. A nőtlen céhmesterek a botrányos és kurválkodó élet elkerülése céljá­ból egy éven belül nősüljenek meg, akik ezt nem akarják megtenni és az ön­megtartóztatás határait áthágják és a test bűnét rájuk bizonyítják, azokat a céh pénzbírsággal sújtsa. E bírság fele a helyi katolikus egyházé, a másik fele a céhládába kerül közös költségekre. 16. Ha némelyek a céhből más bűnbe esnek (kivéve a főbenjáró bűnöket), az ilyenek megbüntetésére a céhmester s a kereskedők egész közössége jogo­sult. Ha pedig az ügyet eldönteni, elsimítani és kölcsönösen elintézni nem tudják, akkor a sértett félnek joga van a városi magisztrátushoz és innét a föl­desúrhoz fellebbezni és az igazságot így keresni. A földesúr tudtával a ma­gisztrátus súlyos bírságra ítélheti a vétkest. Ennek két része a földesurat illeti, a harmadik a magisztrátust. 17. Ha a céh valamelyik kereskedőjének fia, ha nőtlen marad, a 15. pont értelmében, vagy ha a céh másik kereskedőjének lányát nőül veszi és keres­kedni akar, ahhoz, hogy a céhbe felvegyék, semmi mást nem köteles adni, mint egy lakomát a céhmestereknek. Ha nem céhbeli mester lányát veszi nő­ül, hanem más mesterét vagy segédét vagy idegen kereskedőét és kereskedni

Next

/
Oldalképek
Tartalom