Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok II. 1671-1716 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 34. (Budapest, 2002)

Regeszták

1702. No. 9. 166. PPS vármegye követének Bécsben, 1702. február 21-én keltezett, a nádorispánhoz benyújtott gravamenjei, melyekben alázatosan kéri a porták terhének csökkentését és az adó (quantum) csökkentését. 1. Kőrös, Kecskemét, Solt, Szentendre kb. 2500 lakója a Tiszán át más helységekbe, így Vásárhely, Szentes, Martonos, Pétervárad és Túr helységekbe szöktek hátrahagyva házaikat, nem fizetve ki a porcionális hadiadót (quantum). 2. Az elmúlt nyáron hasonlóképpen megszöktek Tószeg (Toszegh), Kúzke és Paládics (Paládicz) lakói, részben a porcionális hadiadó elől szökve, részben a katonák sanyargatása elől menekülve. 3. Bizonyos alkalmakkor a Dunán Arad, Pétervárad, Szeged és Szolnok várakba, a kaszárnyákba szállítandó ruha, fa és Budára érkezik. Csak Pest vármegye a nevezett várakba köteles 200—300 szekeret szállítani, s e téren Pest vármegyének az ország egyetlen más megyéje sem nyújt segítséget. 4. Minden szolgálatban, nemcsak az őfelsége számára, hanem még a tisztséget nem viselő németek számára nyújtottakban is, kik Erdélybe vagy Erdélyből az ország felső részébe, Bécsbe és a várakba utaznak, minden felszerelést és poggyászt biztosítani kell a kormányszék, a hadbiztosság, a kamara, a bizottságok és a generálisok számtalan kérvénye következtében. Csak ebben az évben egyetlen nap sem múlt el, hogy Pest vármegyének ne kellett volna a szegény nép kimerítésével Bécsbe, Aradra, Péterváradra 30—40 mérföldre 20, 30, 100, sőt több szekeret küldeni minden szünet nélkül. 5. Az elmúlt nyáron Pest megyébe ezredeket szállásoltak el, s a szegény nép kimerülését okozta, hogy 5000 szekér szénát és ugyanennyi fát kellett szállítania minden térítés nélkül, s emiatt el kellett hanyagolniuk a vetést, aratást, szüretet, más alkalmakkor a táborokba kellett menniük és térítés nélkül 32 szekeret kell küldeniük vonómarhákkal és emberekkel. 6. A távolabb eső helységek és megyék nem emlékeznek az átvonuló katonákra. PPS vármegye területén viszont nemcsak az egész erdélyi és végbeli katonaság vonul át, hanem köteles ellátni és elhelyezni az átvonuló, a leváltott és leváltásra vonuló katonákat is a téli szálláson lévő katonákon kívül, kik sosem hiányoznak. Egy századot az egyik faluból a másikba kellett átszállítani és ingyen el kellett tartani, azonkívül Kőrös és Kecskemét helységekben 165 Schlik-féle dragonyos tartózkodik. 7. Nem kevésbé állítja Pest vármegye, hogy a föld nagyobb része terméketlen és homokos a Solti járásban, gyakran sújtja árvíz, annyira, hogy csak a hagyma és káposzta termett meg nagy nehezen. 8. Ámbár a Pesti járás egy része termett valamit, ebből nem tud pénzt csinálni a szegény nép, mivel a beszállásolt katonák eltartására kell fordítani, és saját családjukat is el kell tartani.