Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok II. 1671-1716 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 34. (Budapest, 2002)

Regeszták

1671. No. 1. 60. I. Lipót császár és király a Laxenburg várában, 1671. június 6-án kelt mandátuma a hűtlenség vétkét elkövetőkkel szembeni bánásmódról és a hadiadó csökkentéséről. Nagyon szánja a magyar népet és szíve Istenhez fordul, kinek kezében a királyok szíve van, és arra hajlik, hogy megsegítse az egyszerűbb embereket, kik a Korona elleni legújabb utálatos hűtlenségbe estek, mintegy ruhájukat letépve nagy indulatukról elragadtatva, vagy nem tudván, mit cselekednek, vagy fellázítva követték a lázadókat. Ezért, hogy az ő kegyelme a nevezettek számára ne legyen elzárva, tudniillik ha nem egészen bűntelenek, mégis kevésbe gonosztevők. Ezért azt akarja, hogy nekik kedvezésben és császári gondviselésben legyen részük, legyenek mentesek a testi fenyítéstől, hírnevük legyen mentes a gyalázattól, mentesüljenek a börtöntől és a vagyonelkobzástól, kivéve azokat, kiket bíróság elé állítanak. Ezek közül öt személy esetében ki kell vizsgálni, vajon ügyük sikerében nem bízva máshová költöztek, vagy makacsságból eddig nem jelentek meg, vagy a tiltott összejövetelektől a császár és államellenes törekvésektől (melyeket mint hűtlenséget és felségsértést tiltunk) makacsul továbbra sem tartózkodtak. Ezenkívül akarja: tudja meg mindenki, úgy határozott, hogy a folyó év március 21-én kivetett hadiadót felére csökkenti. Megparancsolja, hogy a földesurak és nemesek ennek felét jobbágyaik segélyezésére fordítsák, hogy közöttük felosztva könnyebb legyen számukra a katonatartás. Tudják meg, hogy Csehországból és más tartományokból sok készpénzt irányítottak Magyarországra a katonák elmaradt zsoldjának kifizetésére, hogy ne kényszerüljenek ennek hiányában hamis útra térni s a lakosokat nyomorgatni. Nem akarja, hogy az ingyen beszállásolás Magyarországon a jövőben megmaradjon, hanem mindenki, aki átutazás közben az országlakosoknál, parasztoknál vagy bárhol megszáll, házigazdájának méltányos fizetséget adjon a szállásért, az élelemért és más juttatásokért, nehogy az ország szegény lakosai és parasztjai képtelenekké váljanak a közjó és a haza védelme céljából történő adózásra. 0 atyai gondoskodásra van kötelezve, és fülét nyitva kell tartania alattvalói panaszainak meghallgatására, amikor valamelyik jobbágy földesura részéről olyan elnyomást szenved, mely nem illik a keresztény hatalomhoz. Ezért elítélendő, ha a jobbágyokat mértéktelen robottal, munkával, adóval túlságosan megterhelik. Saját vagyonát senki se használja fel rosszul, mindenki tudja meg, hogy a trónhoz, a királyi igazságossághoz mindenkor lehet fordulni, ha földesurával szemben nem szemtelen és vakmerő, hanem igaz panasszal fordul az uralkodóhoz. Mindezeket azért adja elő, hogy világos legyen, mennyivel szívesebben gyakorol az uralkodó irgalmasságot, mint amennyire szívesen a törvény szigorához fordul, mikor az ország nyugalma és épsége kerül