Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok II. 1671-1716 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 34. (Budapest, 2002)
Regeszták
Ezen előfeltevés alapján az Újszerzeményi Bizottság az ország törvényeivel ellentétesen foglalásokat végzett, melyek szokatlanok és sértik az ország alkotmányát s az uralkodó által kiadott diplomákat, mert ezek szerint tilos az elfoglalt javakat ilyen nagy költségekkel megterhelni, és ha van a vármegyében valaki, kinek birtokát neoacquistica, ius armorum terheli, mely birtokot évszázadok óta bírja, az ellen az ország törvényei alapján kell eljárni. PPS vármegye a neoacquisticának nincs alávetve, ami a következőkből derül ki: 1. Pest-Pilis-Solt vármegyére kiterjednek az ország törvényei, s ezek jótéteményeinek örvendezhet, ez kiderül az 1681:26. törvénycikkből, mely ezt kifejezi, és ezenkívül más korábbi törvénycikkekből is kiderül, hogy a vármegye nem sorolható az újszerzeményi részekhez, kivéve a volt török lakhelyeket, melyek egyébként szintén a korona birtokai, de nem számítanak az újszerzeményi birtokok közé, bár egyébként visszaszerzett birtokoknak tekintendők. Ha a vármegye őfelsége joghatóságán és birtokain kívül esne, akkor az ország törvénycikkeiben nem említenék. 2. Világos és nyilvánvaló, hogy ezen vármegyékben őfelsége az országlakosoknak több adományt tett, így ilyeneket kapott a nádorispán és több egyház, így a kalocsai érsekség, az egri és a váci püspökség. E birtokok jövedelmét a török időkben is megkapták, ami nem lett volna lehetséges, ha a vármegye őfelsége és a korona hatalmán kívül esett volna. 3. A vármegye a török időkben mindig hű volt őfelségéhez, mindig volt alispánja, voltak más tisztségviselői, bírái, nemes esküdtjei, esküdt jegyzői, s ezek egyrészt a vármegye (hódoltsági) területén belül, részben azon kívül, a szomszédos Nógrád vármegyében, Füleken székeltek s intézték az összes jogi ügyeket: a pereket, végrehajtásokat, határjárásokat a nevezett vármegyében. Ezeket a törökök nem akadályozták, sőt egyes javaik után, így a török malmok után, melyek a török várakhoz tartoztak, a földesuraknak évi censust fizettek. 4. Az országgyűléseken a vármegye mindig küldött követeket, azok ott megjelentek, a többi országlakosokkal együtt törvényeket hoztak, jelen voltak a királyok és királynék koronázásán, díjazásban részesültek s adót fizettek, s a vármegye a legutóbbi időkig adót is fizetett és ingyenmunkát teljesített a királyi várak számára, amit nem tehettek volna meg, ha nem tartoztak volna a korona joghatósága alá. 5. A vármegyében fekvő javak adásvétele a török időkben is folyamatosan zajlott, és azokon a részeken ezt senki sem tagadta, mivel ezekről fennmaradtak az erre vonatkozó vallomások, oklevelek és kiváltságlevelek. 6. Mivel az összes javak, kivéve a megyében lévő török székhelyeket ( residential), a mezővárosokat, falvakat, possessiókat és prédiumokat, mind magyar földesurak birtokai, s azok használatában voltak a török időkben is. Jelenleg azonban hatalmas terheket, hadiadót, porciókat fizetnek. A töröknek a
