Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)
Regeszták
kemény hangú gravamenjüket, melyet felolvastak s a mágnásokhoz átküldték, és onnét a választ várják. Október 7. Reggel 7 órakor összejövetelt akartak tartani, de mivel a személynök urat is a várban tartandó összejövetelre várták, emiatt 9 órára halasztották, s a további halasztás miatt azon a napon mentesek maradtak a munkától. Hála Istennek, jó hírek érkeztek az erdélyi helyzetről, hogy Rákóczi Györgyöt a rendek egyhangúlag fejedelemmé választották. Barcsay úr számos követőjével Törökországba (Turcia) menekült, s Temesváron elfogták. Hallották hogy a moldvai (Moldávia) vajda kétezer várőrzésre ott hagyott törököt megölt, illetve elfogott, s a török nyílt ellenségének jelentette ki magát. A szilisztrai basát üldözte, visszaverte és 3000 törököt szétvert. Ami a mi részeinket illeti, a kanizsai török a Kemenesaljára (Kemenesallya) tört be, országunk egy részét elpusztította és sok fogollyal vonult vissza. A Batthyány urak egyik kapitánya, Sárkány nevű dicsőségesen megtámadta őket, a foglyokat kiszabadította és a törököket azok nagy vesztesége árán legyőzte — ezt mint biztos tényt jelentették. Október 8. A személynök úr kezdeményezésére összejöttek, számos kérvényezőt meghallgattak, de ezek elintézését későbbre halasztották, mert előbb meghallgatták az ítélőmester jelentését a gravamenek elintézéséről. Mielőtt más dolgokban előrehaladtak volna, a Horvát Királyság gravamenjeit, melyeket Szakmárdy János ítélőmester és Horvátország követe, Bartók István esztergomi olvasókanonok, Bory Mihály, a királyi tábla ülnöke, Libercsey Mihály, Nógrád megyei követ és Sigray János, özvegy Pálffy Pálné megbízottja útján átküldték. Más gravamenek között megtárgyalták azt, melyben Homonnai György és Rákóczi László grófok jelentették, hogy az alispánok nem engedik be őket saját birtokaikba. Emiatt a megyék követei s a mágnások egyaránt felháborodtak, mivel mindnyájan ugyanazon szabadságoknak örvendenek. A követek is tiltakoztak, s ezt tették főnökeik is. A viszálykodási ügyet visszaküldték a mágnásokhoz. Következett a német katonák kiviteléről szóló gravamen. Vagy a titkosság miatt, vagy a határozatlanság miatt kell ezeket az országban eltűrni. Elhatározták, hogy két éven belül ki kell őket vinni, s ezen az időn belül nem szabad (újakat) behozni. A mágnások azt akarták, hogy az armális nemesek legyenek vámkötelesek. Ezt a gravament is nagyon sérelmesként visszaküldték. A rendek nagyon érezték, meg akarták őket ingatni, mert a nemesi jogok egyenlőtlenségének a mágnások örülnének, mivel eddig a nemeseknek egyenlő jogaik voltak. Figyelemre méltó, hogy mikor a német katonák kiviteléről szóló gravament felolvasták, Vanoviczy János fráter, pálos rendi szerzetes felkelt és nagy hévvel kezdte a magyar végbeli katonákat, az összes tábornokokat s a dicsőséget,