Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

A faluban a templomok, kúriák és javak egyenlően oszlanak meg a neve­zett grófok között, a hévizek viszont közösek. A templomot itt az idősebb gróf az akatolikusok számára tartja fenn. Mivel a trencséni vár templomát nemcsak a paraszti lakosság, hanem főként a fürdővendégek használják, és az ifjabb gróf költségén restaurálták, abban katolikus istentiszteleteket tartanak, és azokon gyakorta jelen van az új érsek. Azonkívül megtörtént, hogy a ne­vezett falu lakói régebben nem a nevezett, hanem a szomszéd falubeli temp­lomot látogatták. A gróf alázatosan kéri a templom visszaadását. Azt is szo­morú szívvel panaszolja az ifjú gróf, hogy Trencsén várának sérelmére, me­lyet királyi adományként Illésházy Istvánnak adtak, 104 forint és 66 dénár cenzust kell fizetni, pedig a jó emlékezetű Pálffy Katalin grófnő nászaján­dékként bírta, ami ellenkezik az adományozással, és sérelmes az első meg­szerző és utódai számára, s azt Trencsén városa magáénak tartja és a tanulók használatára biztosítja, nem tekintve az 1648-tól a jelen évig az 1647:12. tör­vénycikkben foglaltakat, a pozsonyi kamara kérvényeit és tilalmait. A nász­ajándék ugyanis az 1618. és 1622:68. törvénycikk szerint nem járhat a jogos örökös megrövidítésével büntetés terhe mellett, és a király által adományo­zott várakból nem szabad semmit elajándékozni. Ehhez járul, hogy az 1647:12. törvénycikk szerint a katolikusok nem kötelesek fizetni az akato­likusok lelkészét. Ezért kéri az ifjabb gróf, hogy mivel most ő a vár birtokosa, a katolikusok ne legyenek kötelesek cenzust fizetni, s azt vonják meg Tren­csén városától 1648-tól kezdve a jelen időig, beleértve 1649-et. A jövőben se legyen joguk a jelen és jövendő birtokosoknak és törvényes utódaiknak a maguk részére megkaparintani semmilyen címen. Ezenkívül a többi ado­mánytársak nevében is tiltakozik. Ha az idősebb fivér, aki akatolikus, a neve­zettek cenzusából egy részt a trencséni iskola részére fordít, ez a jövőben nem történhet a katolikus adományozók jogsérelmére. A fiatalabb gróf azt akarja, hogy az 1647:12. törvénycikk értelmében mentes legyen minden az akatolikusok iskolájának fizetendő taksától és adománytól, melyeket a néhai Pálffy Katalin tett kötelezővé. Ne háborgassák (mint az akatolikusok szándékozzák a H szuperintendens kérésére) az 1647:14. törvénycikkre hivatkozva. Hasonlóképpen, ha a jövőben előfordul, hogy az 1647:12. törvénycikkel ellentétben a vár jövedelméből az elődök pa­rancsára valamit levonnának, ezt az ifjabb gróf magának megtarthatja és tet­szőleges célra fordíthatja. A trencséni prédikátor az ifjabb gróf elhunyt kisfiát nem engedte katoli­kus szertartás szerint eltemetni a város templomában. A vármegye alispánja emiatti tiltakozását Mattyasovszky Menyhért sem meghallgatni, sem elfo­gadni nem akarta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom