Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)
Regeszták
ülnök, Zákány András, Orosz Tamás, Botka Ferenc vármegyei követek, Sigray János, özvegy Pálffyné követe és Lipót István, Nagyszombat város követe. A nyilvános gravamenek leírására a délutáni két órát jelölték ki. A leírást másnapra halasztották. Lásd a maga helyén. Október 17. Tollba mondták a gravameneket. Október 18. A személynök ellenőrizni akarja az átküldendő dolgokat, s délután két órára kell a gravamenek tollbamondását elvégezni, az evangélikus rendek Dobay András és Becskeházy András közlése szerint más fűthető szobát fognak az átküldendő dolgok felülvizsgálatára biztosítani, miközben a rendek írnokai a rendek szokásos egyetértésével folytatják a gravamenek leírását. Október 19. Vasárnapra esett. Október 20. Folytatták a gravamenek leírását. Közben a személynök a táblabírákat s az ítélőmestereket előhívta, mert ellenőrizni akarta a felsőmagyarországi részek által felküldött pereket is. S mivel ezeket ilyen módon akarta felülvizsgálni, sőt őfelsége törvényszékének határozatából is kitűnik, hogy az olyan perekben, melyek az országgyűlés tartama alatt nem lettek felülvizsgálva és a lajstromkönyvbe bevezetve, azokban ítéletet kell hozni. Az átküldött vizsgálatokról, melyeket a jelen országgyűlési határidőn belül kellett elkészíteni, a rendeket nem értesítették. Az 1625:52. törvénycikk értelmében a megváltoztatandó gravament őfelségének is be kell nyújtani a többi nyilvános gravamennel együtt, s ezek közül az országgyűlésnek történő átküldéseket ki kell rekeszteni és Besztercebányán a nádorispán úrnak kell felülvizsgálati lehetőséget biztosítani, nehogy ez alkalommal a gravameneket visszavessék. Ennek alapja csak a föntebb idézett törvénycikk lehetne, hogy a vissza nem vetett pereket, visszavetettekként kezeljék és ellenállás nélkül vizsgálják felül a visszavetetteket, melyek nagyobb mértékben helytelenek, és az országlakosok még felül nem vizsgált, vagy visszavetett pereit megsemmisítenék, s ebből nagy képtelenség (absurdum) származna. A nádorispánhoz, országbíróhoz, személynökhöz s a királyi táblához fordultak az evangélikus rendek: Dobay András, Draskóczy György, Pápay (Papay) Péter, Reviczky Simon és Kőszeg város küldöttei. Ezt az ügyet kézhez kapta a nádorispán és országbíró, s az országgyűlés következő ülése elé kell terjeszteni, ezt elhatározták. Fellebbezés után felülvizsgálat következett, de csak egy ügyet, a késmárkiakét vizsgálták felül. Zólyom vármegye megtárgyalta Zolnay Péternek Palugyay András ellen indított perét, és átküldte a királyi kúriához. Zólyom megye kiadta a peres ügyet, de hiányosan, bizonyos perbeszédek (allegatio) kihagyásával, a korábban elhunyt jegyző hibájából, s az átküldött felújított pert hiányossága miatt visszavetették, és azt mint nem megújítottat akarta a tábla visszaadni. Az ügyet a nádorispánhoz fellebbezték,