Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

Úgy, hogy a főispán is jelöljön ki megfelelő személyeket vallásukra való tekintet nélkül, megbeszélve az ügyet a vármegye egyetemével, hogy ne kinevezzék, hanem megválasszák az alispánt. így a főispánok is élnek hivatali jogaikkal, s a vármegye mentesül a nehézségektől. Sztankay András a katolikus rendek nevében ellenkező gravament nyújtott be, melyben a főispán ártatlanságát (!) és a jelöltek alkalmasságát hangsúlyozta. Megerősítette és helyeselte, hogy nem a törvények ellenében, hanem a neki biztosított teljes hatalommal, a katolikus urak egyetértésével végezte a jelölést. Csak az evangélikusoknak a katolikus hit elleni gyűlölete s az ebből származó makacsságuk a vétkes, s ehhez hasonlót (véleményt) nyújtott be a főispán is. Annál mellőzzék, hogy a különböző időkben hü szolgálataiért Dobay Andrást bármilyen okból megbüntessék, ki mint ügyvéd (procurator) és mint bíró tevékenykedett a vármegyében, s azt állítja, hogy fogalmazványait írnokok és fivére útján iktatta jegyzőkönyvbe, hogy azután országos törvénnyé váljék. Gravament alkotott belőle, mely magán és nem nyilvános gravamen. A vármegyei követek annak bevezetéséért harcoltak, és sürgették, hogy az nyilvános legyen. De Zákány úr, tekintettel arra, hogy a határozatot a nádor bemutatta, de még nem hajtotta végre, mindkét félnek azt javasolta, hogy a gravamenek közé való beiktatását halasszák el. Szeptember 4. Zákány András jelentette és kihirdette, hogy a nádorispán a felső-magyarországi rendeket reggel 7 órára kihallgatásra hívta. Ezért ezt megelőzőleg reggel 6 órakor Pongrácz Kristóf hivatalos helyiségében fognak tárgyalni. Itt bemutatják Szatmár és Szabolcs megye levelét, melyben kijelentik, hogy a német várkatonák, kiket őfelsége Szatmár és Kalló vára elfoglalására küldött, már útnak indultak, és a nádorispán Pethő Zsigmond útján követeli, hogy számukra elegendő élelmet biztosítsanak. Alázatosan kérik, hogy az idegen katonaság behozatala és visszahívása terén az ország törvényei szerint munkálkodjanak, elkerülve az ország romlását, elnéptelenedését és elnyomását. Tehát 7 órakor a kihallgatáson a nádor érdeklődött, hogy mit akarnak javasolni. Zákány András azt válaszolta, hogy ő hívta oda a felsőmagyarországi rendeket, és azt válaszolta, hogy a gravamenek összeállításáról tárgyaltak, s arról, hogy vajon dikát vagy lovas-eltartást kell-e teljesíteni. A nádorispánnak azt javasolták, hogy inkább lovasokat tartsanak, azért, mert bár több rájuk a kiadás, azt a haza védelmére adnák, és tudnák, mire fordítják a pénzüket, és ebből hasznuk származik. Ha dikát fizetnek, akkor távol vannak attól, hogy saját biztosabb fennmaradásáról gondoskodjanak, sőt az adószedők inkább elköltik a pénzt, és ha a rendek semmit sem teljesítenek, akkor a maguk zsebéből kell a lovasokat eltartani. Ezért a két rossz közül a kisebbet választják, és a lovasok eltartásával alkalmazkodnak a nádorispán tanácsához. Ezután az említett várkatonákkal kapcsolatban Pongrácz Kristóf azt javasolta, hogy a törvénycikkek nem ezek [idegen katonák] behozataláról, hanem