Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

(octavalis) törvényszékek tartását elmulasszák vagy elhalasszák. A rendkívüli és artikuláris felülvizsgálatokat tartsák meg, a sedriákat szorgalmasan és gyakrabban látogassák, és végül az országban mindenkinek elfogultság és egyoldalúság nélkül igazságot szolgáltassanak, ne úgy, mint a jezsuita atyák esetében, kiknek számos megyében megtagadják a javaik ügyében kért igazságszolgáltatást. Őfelsége mindezeket határozottan kívánja. Mivel őfelsége vigyáz arra, hogy tartsanak rendkívüli bírósági üléseket, ezért a jelenlegi országgyűlésen egy naplót kell vezetni, mert az ország bíróinak állapota hanyatlik. Különösen a nyolcados bíróságokon az ítélőmesterek és a többi bírák nemcsak semmit sem költenek a magukéból, hanem nagy haszonnal térnek haza. Ezért méltán követeli őfelsége, hogy a napló készítését is a korábbi módon végezzék. 8. Őfelségének gondot okoz, hogy némely igen súlyos bűn az országban büntetlenül terjed, és az elkövetőket a legkisebb mértékben büntetik. Mivel ez búsítja őfelségét, és az országok és tartományok súlyos csapásává válik, őfelsége azt kívánja, hogy az ezekkel foglalkozó már meglévő törvényeket szigorúbban tartsák be, jobb és hatásosabb törvényeket hozzanak, különösen a hatalmasok ellen. Őfelsége arról értesült, hogy az országlakosok szeretetét és egyetértését nagymértékben zavarja, hogy büntetlenül lehet mérgezett nyelvvel rágalmazni, mások becsületébe gázolni. Ezért azt kívánja őfelsége, hogy az ilyen jellegű súlyosabb bűnöket ítéletek és perek útján büntessék meg és a mások becsületébe gázolókat ily módon zabolázzák meg. 9. Őfelsége arra buzdítja a rendeket, hogy a jelen országgyűlésen őfelsége jelenlétében a békét és egyetértést ápolják s a belső ellentéteket, gyűlöletet, viszálykodást mellőzzék, magánvitáikkal, melyek már rendes útjaikon haladnak, ne lassítsák az országgyűlés munkáját, akadályozva a nyilvános tárgyalásokat. Őfelségének és a lakosoknak hátrányára van, ha olyan dolgokban, melyek az ország üdvével és fennmaradásával kapcsolatosak, nem működnek gyorsan és hatékonyan. Emlékezzenek az 1649:44. törvénycikkre, mely szerint a kijelölt időtartamot nem kell túllépni, inkább meg kell azt rövidíteni. Egyébként őfelsége az országgyűlés tagjainak összesen és egyénenként császári és királyi kegyét ajánlja. Augusztus 23-án összeültek a rendek, s miután a személynök belépett, kérdéseket tett fel Sáros megye követeinek ügyében. Bár a nádor megkeresésére Sáros megye a katolikusok közül követévé választotta Sztankay Andrást, és Keczer András mellé állította, de a gróf nem volt megelégedve, és a katolikus státus nevében és (a két felekezet) egyenlő számát követelte, s ehhez az egyik evangélikus követ eltávolítását. Ezek szilárdan ragaszkodtak a királyi meghívólevélhez, melyben őfelsége nem korlátozta, hogy kik és hányan legyenek a vármegye követei, hanem szabadságot adott. Semmiképpen sem