Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

adjon róla testimoniálist), hogy ha nem küldi ide a váci püspök a maga meghatalmazott bérlőjét, akkor ki-ki a földesurak közül az alispán vagy a szolgabírák kezéhez leteszi a maga faluja szokott árendáját és hozzányúl a maga jószága dézsmájához. Mivel Nógrád vára, ahol azelőtt a dézsmákat árendálták, a pogányok kezébe esett, kérje a követ a nádorispánt, írjon a váci püspöknek, hogy küldje a vármegye székhelyére a maga meghatalmazott bérlőjét, (magyar—latin) 1665. No. 4. 44. Hadadi Wesselényi Ferenc gróf nádorispán, PPS vármegye főispánja stb. Kassán, 1665. november 28-án kelt levelében tudtára adja mindazoknak, kiket illet, különösen a végbeli fő- és vicekapitányoknak, hadnagyoknak, vajdáknak, zászlótartóknak, porkoláboknak, strázsamestereknek, szállásosztóknak, tizedeseknek, ezek helyetteseinek, hogy „mind katona és mind gyalog renden lévő vitézeknek" köszönetét nyilvánítja. Panasszal fordultak hozzá a Csongrád és Csanád megyebeli városokban és falvakban lakók, kik a lézengő csavargók és kóborlók zaklatásai, a katonák és hajdúk szálláskövetelései és nyomorgatásai miatt nagy szegénységre jutottak, „a nyavalyások", annyira, hogy a Csongrád és Csanád megyékben lévő városokban és falvakban lakó szegénységet e nyomorgatásoktól meg nem oltalmazzák, teljesen el kell pusztulniuk. E városok és falvak nyomorgatásait meg akarja szüntetni, és mivel az 1549:84. törvénycikk az ilyen kihágásokat szigorúan tiltja, s ezek az ország alkotmányával is ellentétesek, oltalmába veszi Csongrád és Csanád megye lakosságát, és mint nádorispán elrendeli, ezeket senki sem nyomorgathatja erőszakos beszállásolásokkal, sarcoltatással, nem károsíthatja meg őket javaikban. E lakosok szabadságát akarja biztosítani arra, hogy a nyomorgatókat mindenhol szabadon űzhessék, elfoghassák, s ha végbeli katonák, akkor főkapitányuk vagy kapitányuk kezére adhassák, hogy ezek büntessék meg őket. Akik e rablók közül nem végbeli katonák, azokat adják a vármegyei tisztek kezére. Ha Csongrád és Csanád megyék lakói között orgazdák akadnak, azokat (különösen, ha fegyvert viselnek) a parasztvármegye szabadon megfoghassa s kapitányához vigye, ki tartozik őket országunk törvénye szerint megbüntetni, tekintetbe véve a földesúri jogokat. Hozzátéve azt is, hogy ha az afféle kóbor tolvajokat elfogják, azokat általában 10 forint bírsággal büntessék, s a kardviselő, vitézlő, hatalmaskodó tolvajokat pedig, ha elfogják őket, adják át a főkapitánynak, vagy ha végbeliek, akkor az ő kapitányuknak, ha nem azok, akkor a vármegyének. A főkapitányok s a kapitányok ezek büntetését el ne mulasszák, s ha nem bír el a rablókkal a „szegénység", s a kapitányok se-