Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

A levél címzettje nemes Tallóssy Ferenc özvegye, Komjáthy Borbála. PPS vármegye helyettes alispánja, Battik Péter utasítására közlik, hogy férje, néhai Tallósy Ferenc szolgabíró adós maradt a vármegyének 181 forint 46 pénzzel. Figyelmeztetik a nevezett szolgabíró özvegyét és leszármazottait, hogy 1664. december 5-én jelenjenek meg maguk vagy prokurátoruk útján, és az adósságot fizessék ki. Ellenkező esetben a vármegye rendes vagy helyettes alispánja s a velük levő szolgabírák az adós megfelelő méretű, PPS vármegyében fekvő birtokát minden jogi segély mellőzésével le fogja foglalni, (magyar) 1664. No. 6. 39. A Füleken, 1664. január 16-án tartott PPS vármegyei közgyűlésen a vármegye követeinek kiadott utasítás. 1. Mivel a török és a tatár most PPS vármegyében kvártélyoz, a vármegye „vékony" véleménye az volna, hogy őfelsége tábora Isten segítségével e vármegyébe benyomulna, s a török igától megszabadítaná, ez nem csekély hasznára lenne az ország és a kereszténység ügyének, mivel: 1. A pogánynak nagydarab kenyerét elvehetne. 2. Egyszersmind az ellenséget is visszaverhetné. 3. Sok ezer hadakozó emberrel is szaporodhatna őfelsége tábora, olyanokkal, kik a törököt jól ismerik, mivel a végházakban is ezekből származtak a jó kalauzok „az török birodalmára s az ellen való csatázásra". Amely városokban pedig kvártélyozó törökök és tatárok nincsenek, azok mind a kvártélyozóknak, mind a végbelieknek tartoznak élést hordani. „Pusztán is hagynak szegények lakóhelyeiken az pogány őrzi őket." 2. Nagy örömest személyes felkelést (personalis insurrectio) adna a nemes vármegye. Mind a személyes, mind a partikuláris felkelést kiállítaná az ország alkotmánya szerint, de lehetetlenség van mind a kettőben, az pedig való dolog, hogy lehetetlenségre senkit sem szabad kötelezni. A személyes (felkelés) azért lehetetlen, mert amely armalisták a megyében laknak, azok a török és a tatár kimondhatatlan igáját viselik. A birtokosok (possessores) pedig, kik más vármegyében laknak, ahol laknak, ott teljesítik a felkelést. A partikuláris felkelés azért lehetetlen, mert ahhoz pénz kellene. De nemhogy az ez után kivetett adókat fizetnék a megyebeli városok és falvak, sőt azt a contributiót, melyet a múlt 1663-as év júniusában vetettek ki, azt sem fizették még ki. A Szécsénybe rendelt 26 gyalogosnak a vármegye tisztjei kifizettek két hópénzt, de azt mondják, csak a két „nyomorult" város, Kecskemét és Kőrös adta. Annyira van már a dolog, hogy a magyar földesurak már fel sem vehe-