Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

ügyét magánügynek minősítik. Ez sérti a királyok diplomáit, az ország törvé­nyeit és szabadságát, ezt jelenteni kell őfelségének. Az evangélikus rendek szakértői gravamenjeiket a vallás súlyos sérelmei­ről régi szokás szerint őfelségének előadják, s a királyi diploma erejénél fog­va a többi tárgyalást megelőzve előterjesztik. így előadják, hogy több katoli­kus úr tőlük templomokat, iskolákat, parókiákat és egyházi jövedelmeket vont el, s eközben lelkészeket űztek el s elnyomták a szegény népet, sőt a nemeseket is. Ezek előadása után az idő rövidsége miatt, mivel közeledik a birodalmi ülés ideje, azon ügyeket, melyeket nem tudtak előterjeszteni, vitassák meg bizonyos titkos tanácsos urakkal. 2. A rendeletben meglévő törvénycikkek és eljárások szerint kell csele­kedni. Mivel a királyi diplomák szerint az evangélikusok gravamenjeit az or­szággyűléseken kivétel nélkül meg kell oldani, és sérelmük nélkül elégtételt kell nekik adni. Ha nem lehet más módon, akkor a császári kamara akadá­lyoztatása esetében úgy kell eljárni, hogy kérelmüket őfelsége elé terjeszthes­sék. Erről őfelsége a következő határozatot hozta: 1. Őfelsége nem tud arról, hogy az ő parancsára, vagy akaratából sérelem érte volna a panaszosok vallásszabadságát. 2. Ha tehát a magánemberek között ilyen ellentétek keletkeznek, ott van­nak az ország törvényei, különösen, melyeket az 1647-es országgyűlésen hoztak, s ezek alapján kell az ellentétek okozóival szemben eljárni, mert nemcsak a törvények tanácsolják ezt, hanem a katolikusokra is vonatkozó nemesi jogok és kiváltságok is ezt diktálják, melyek szerint egyetlen nemest sem szabad a törvényes eljárást megkerülve elítélni. Ilyenek a vallási pana­szok is, melyeket fellebbezés útján az országgyűlés elé kell terjeszteni. 3. Nem mulasztja el őfelsége a könyörgőket megsegíteni és titkos taná­csosaira ismételten odafigyelni, hogy a katolikusok nemesi jogain, melyeket az 1647:14. törvénycikk szabályoz, nem esett-e sérelem? Mivel semmi ilyen nem történt, őfelsége bíztatja és figyelmezteti a nevezett kérelmezőket, hogy félretéve az ilyenfajta akadályokat a gyűlésektől magukat ne tartsák távol, hanem a többi hű karokkal és rendekkel együtt s az ország és a haza meg­mentése céljából e nehéz időkben tovább tanácskozzanak. Kik a továbbiak­ban nem akarnak az uralkodó figyelmeztetésének eleget tenni és az ország­gyűlés tárgyalásain részt venni, azoknak tudomásukra kell hozni, hogy őfel­sége mindazokkal együtt, kiknek a haza üdve a szívükön fekszik, a haza üd­véhez, fenntartásához és védelméhez szükségesnek tartott döntéseket meg fogja hozni. Ezt írják elő az ország törvényei, különösen II. Ulászló király 2. dekrétumának 25. cikkelye, és II. Ulászló király 1. dekrétumának 108. cik­kelye, valamint az 1649:14. törvénycikk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom