Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

vették és saját vallásuk hasznára fordították, mint a liptói prédikátor, ki a polonyi (Polony) kapitány által a katolikus templomra hagyott javakat a saját egyháza parókiája számára tulajdonította el. Zólyom megyében Vízkereszt ünnepén (január 6.), mikor szokás szerint körmenetet tartanak a jezsuita atyák, egy besztercebányai polgár a menet élén hordozott keresztet elragadta s a felvonulókat ördögöknek, boszorkányoknak nevezve gyalázta. Ózólyom (veterus Zólyom) mezővárosban Egy Belarg János nevű nemes ugyanazon helység provizorát kutya- és ördöghitűnek nevezte. Mivel Benecska (Beneczka) Tamás felesége katolikus vallású volt, férjének levélben azt írta Fagy Gábor, hogy kezdje el feleségét megtagadni. Az akatolikusok semmilyen mértékletességet nem mutatnak a katolikus vallás s annak szentsége gyalázásában, s azt ördögi találmánynak nevezik. Az összes karok és rendek s a földesurak panaszolják, hogy az egész vármegyében csak egy (katolikus) templomuk van, s azt régóta nem tudják látogatni lelkük veszedelmére, mert félnek a törököktől. Ezért alázatosan kérik, hogy a Bocskai-féle zavargás idején elfoglalt templomaikat Szlatina (Szlatina), Olsva (Olsova), Szászi (Szaszyn), Dobrava helységekben és a véglesi (Vigles) uradalomban vegyék el az akatolikusoktól és adják vissza nekik. Breznóbánya mezővárosban Praczik János és Grunnel (?) Gáspár lutheránusok azt mondták, hogy polgártársukat, Antelesy Jánost apróra vágják, ha megtudják róla, hogy ebhitű (így nevezik a katolikus vallást), és így rühes birka lett. Ezért feleségét és gyermekeit sem tűrik el a városban, hacsak nem fizetnek ki 240 forintot. Bánszky (Bansky) Márton azt mondta, hogy a katolikus vallás felvétele miatt Antelesy méltó arra, hogy a kóbor kutyák közé sorolják.