Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

Fegyveres kézzel elfoglalták a katolikus kápolnát. Blazsek (Blasek) Pált katolikus vallása miatt megverték, a panasztevőt a bíró nem akarta meghallgatni. 1655-ben Eperjesen nem engedték meg, hogy a katolikus körmenet a városon áthaladjon, s mikor a város mellett haladt, Schotter Márton és Bacsmag (Baczmagh) János eperjesi lakosok a zászlókra puskalövéseket adtak le. Megtörtént, és több tanú is megerősíti, hogy a néhány évvel korábban a templomot maguknak követelő katolikusok levágott fejét a polgárok kihajították (a városból). 1658-ban Szent Anna napján (július 26.) megakadályozták a katolikusok körmenetét, és megüzenték Weber (Veber) János gyógyszerésszel, hogy ilyesmit a katolikusok ne kíséreljenek meg újra. A lutheránusok tanácskoztak, hogy mit kellene tenni a (körmenetet szervező?) atyával? Egyesek szerint apró darabokra kell vagdalni, mások szerint ló farkához kell kötni és kivonszolni a városból. A nevezett Weber János ifjú át akart térni, ezért megverték, mert az ördög hitére térne át. A katolikusokat kényszerítették a lutheránus szónoklatok meghallgatására. A nemeseket és nem nemeseket az egész megyében kötelezték a tizedfizetésre a nemesi és polgári földek után, és más olyan szolgáltatásokra is kényszerítették őket, melyeket a katolikus plébánosok számára kellene teljesíteniük az 1647-es országgyűlés törvénycikkei szerint. Kakasfalván a lutheránusok elfoglalták a templomot. Illésházy György gróf gravamenjei A trencséni birtokok felosztása során, mikor a báni kastély Illésházy Györgynek jutott, a templom nem jutott a katolikus földesúrnak, bár itt két templom volt, melyeket régen a katolikusok építettek. A nevezett gróf kérte, hogy a templomot adják neki, mert ő az ott székelő földesúr a bécsi béke s a katolikus templomokra vonatkozó törvénycikkek értelmében, és mert a katolikusok nem kötelesek a lutheránus prédikátoroknak fizetni. Hasonlóképpen sérelmes a nevezett gróf által elkövetett jogtalanság, mely szerint a trencséni várban nem bírhatják a kápolnát a katolikusok, pedig ők alapították és bírták is Illésházy István haláláig. Alázatosan kérik a nevezett kápolna visszaadását, mivel a gróf jogai a kápolna birtoklásában alábbvalók, mint bátyjáé. És egyetlen szent hely sem válhat felosztás tárgyává. A harangok körüli zavar ügyében: azon harangokat, melyeket júniusban a katolikusoktól elvettek és a vár tornyába vittek, a várban tartott szertartások alkalmából nem szabad használni.