Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

18. Bár a régi naptárt az elmúlt években szigorúan betiltották, az emberek egy része ezt használja, s a testi fenyítéktől sem riad vissza. Ezért kérik, hogy az ilyen embereket távolítsák el, hogy tévedésük ismertté váljon, ha a büntetés nem hat rájuk eléggé. 19. Ha egy személyt szabadságjogaiban, nemesi előjogaiban vagy birtokjogaiban megsértenek, a karok és rendek ezt tegyék jóvá, az országgyűlési követ járjon el ebben az ügyben. Ha a felsorolt cikkelyekben foglaltakon kívül az országgyűlésen más, az ország érdekei szempontjából fontos ügyek is felmerülnek, a megyei küldöttek az állásfoglalásra teljes felhatalmazást kapnak, (latin) 1630. No. 2. 3. PPS és Fejér vármegye, valamint a Solti szék bizonyságlevelet ad ki Fülek várában, 1630. október 2-án arról, hogy az 1630. január 10-én, Szécsény várában tartott közgyűlésen Ráday András bemutatta Takács (Takacz) Miklósnak a hozzá beküldött, Bőd pusztára vonatkozó tanúvallomásokat, melyeket Nátkay Balázs kérésére gyűjtött össze. A kihallgatott tanúk: 1. Angyal Ádám, 63 éves bődi lakos vallja: Hallotta gyermekkorában egy öregembertől, Bőcz (Beőcz) Mátétól, mikor Bődön megálltak egy kis bodzabokor mellett, s azt mondta: ez volt Bődy pincéje, s ez volt a falu közepe, de ez már szántóföld volt a beszélgetés idején. Ő sok bort ivott ebben a pincében, de mikor Bődy Lajos két fia megosztozott a birtokon, az egyik határ a bődi Kopostyán (Kopostyan) volt, a másik a Duna. Ezt hallotta a tanú Bőcz Mátétól. A beszédek után az urak megfogyatkoztak, és „az Pap urak kapdosni" kezdtek rajta, s elhajtottak az ökrökből negyvenet, és „ameddigh fel mennének, addigh el vesztegettenek volt benne". A törvény elé idézték Bőcz Mátét s a tanú atyját, Angyal Sebestyént, és az a két ember „az törvényben elvették az Pap urakat mellőle", s ezek Nátkay Szabó Andrásnak meghoztak húsz ökröt, és attól fogva mind annak a maradékai bírták, mert az asszony Bődy Lajos ágából való volt, soha azután senki sem „kapdosott" rajta, hanem Szabó Andrásnak fizették az adót. 2. Becsey (Becziey!) Mátyás, 75 éves pataji (Pathay) lakos vallja: Ő Bődnek nem tudja más urát, mint Szabó Andrást. 3. Dolaczja Mihály, Pataj (Pathai) 65 éves főbírája vallja: Bődnek bizonyos ura Szabó András volt, ő volt is Egerben a házánál. Szabó András bírta Bődöt, és azt mondta, hogy a tanú atyjától a tanúra maradt ház deszkával volt padolva, az asszony pedig a Bődy Lajos ágából való volt. (magyar—latin)