Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

5. Az Ágoston-rendi szerzetesek lőcsei priorja a felsőlászlói (Felseő Laszlo) bíró útján elküldte parancslevelét, mely szerint az ottani evangélikus templomba be fognak vonulni s ott Szent Fábián és Sebestyén tiszteletére fognak misét tartani, s a templomot jogtalanul akarják használni. 6. Lövő (Leőveő), Kövesd (Keövesd) és Pereszteg (Peresztegh) helysé­gekben a templomokat és parókiákat, melyeket a királyi komisszáriusok há­romszoros döntése alapján az evangélikusoknak visszaadtak, a megyei bírák erőszakkal elfoglalták az evangélikusok és az országos törvények nagy sé­relmére és kárára. Az evangélikusok többszöri országgyűlési panasza ellenére ezeket nem adták vissza. 7. Lózs (Los) helységben a néhai földesúr, Zichy Ádám elvette az evan­gélikusoktól a templomot, az evangélikus parókia jövedelmének felét és saját udvari plébánosát ültette be oda az evangélikusok nagy kárára, kiknek ezen kívül csak kevés jövedelmük van. 8. Pinnye (Pinnye) helységben az evangélikusok még nem kaptak kárté­rítést kelyhük feléért, melyet Vessenyey István két részre vágott. Ezenkívül Niczky Boldizsár, Vas megye alispánja saját elhatározásából a templom aj­tajában függő selyemfüggönyt kulccsal átszakította és megsértette, s a temp­lomot 1657-ben teljesen elfoglalta. 9. Szentmiklós (Szent Miklós) mezővárosban a győri püspök vizitátorai az evangélikus templomba az evangélikusok akarata ellenére behatoltak, s a pa­rókia összes javainak felét, melyet addig békésen birtokoltak, a jobbágyokkal együtt az evangélikusok nagy sérelmére és kárára elvették s a katolikus plé­bánosnak adták. 10. Hegykő helységben a helység bírái az evangélikusok számát vizsgál­ták, és Nádasdy Ferenc gróf azt állította, hogy a birtokán kívül lakó lelkészek eddig e helységben nem működtek, s ezért nekik nem jelölt ki területet az evangélikus templom, parókia, iskola számára, bár ők ezt kérelmezték. 11. Cenk (Czenk) helységben 1658. január 6-án Vasdinnyey Sándor, nem tudni, milyen okból, bizonyos végbeli katonákkal az éjjeli őrségváltáskor megtámadták a parókiát, onnét Hidegh Mihály evangélikus lelkészt, ki senki­nek sem ártott, szakállánál és hajánál fogva kivonszolták, a nagy hidegben a mezőre kivitték és minden tagját kékre verték, súlyosan megsebesítették. A szerencsétlennek a fejét is le akarták vágni, de végül összes ruháitól meg­fosztva félig halott állapotban otthagyták. A következő napon a parókia épü­letét felgyújtották és hamuvá égették. Mindezek után még a jelen országgyűlés idején Nádasdy grófnő arra kényszerítette a helység jobbágyait és zselléreit, miután parókiájukat tönkre­tették, hogy tartsanak el katonákat. 12. Vezekényben (Vezekeny) a helység evangélikus bíráit, kik a babóti (Babot) egyház filiájához tartoztak és emberemlékezet óta a babóti egyház-

Next

/
Oldalképek
Tartalom