Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)
Regeszták
4. A nevezett törvények s az 1647:11. törvénycikk szabályozza az evangélikusok viszonyát a katolikus plébánosokhoz és a katolikusok viszonyát az evangélikus lelkészekhez. Erről egyrészt a katolikus, másrészt az evangélikusok véleményét kell meghallgatni. 5. A szokásos módon az országgyűlés irataiban 1608-tól kezdve fel kell sorolni az evangélikus rendek neveit. 6. A bécsi béke 17. feltétele is érvényes ezen kívül, (latin) 1662. No. l. b AZ EVANGÉLIKUSOK GRAVÁMENJEI (Gravamina Evangelicorum) (Az iratcsomó 37—46. lapján) 21. Keltezés nélküli irat másolata, melyben az országgyűlésen megjelent evangélikus rendek az uralkodó elé terjesztik az evangélikusokat ért sérelmeket. A császárhoz fordulva előadják, hogy nagy örömmel üdvözlik őt az országlakosok közt történő megjelenése alkalmából, és nem akarták panaszaikkal fárasztani, de miután őfelségétől megtudták, hogy őfelsége segíteni akar sérelmeiken, mégis előadják azokat. Néhány éve megerősítették azt a királyi diplomát, mely biztosítja az evangélikusok számára az akadálytalan vallásgyakorlatot, s azt, hogy nem foglalják el templomaikat, iskoláikat, parókiális jövedelmeiket és más tartozékaikat. Mindezekről intézkednek az 1647., 1649. és 1655. évben hozott törvények, s ezek betartásáról a császár áldott emlékezetű atyja is gondoskodott. A császár és a katolikus urak is biztosítékot adtak ezekre nézve, s ezért terjesztik elő a jelen országgyűlésen gravamenjeiket, melyeket orvosolni kell. Nem akarják ezekkel őfelségét tovább terhelni, de a katolikus urak nem adtak nekik sérelmeikért elégtételt. Az országgyűlés hamarosan véget ér, s a katolikus urak okozta sérelmek változatlanul megmaradnak és továbbra is súlyosak. Az evangélikus templomokat ugyanis, melyeket a törvény erejével viszszaadtak, újra elfoglalták, a törvények szerint a templomokhoz, parókiákhoz és iskolákhoz tartozó jövedelmeket erőszakkal elvették. A templomok, parókiák és iskolák számára kijelölt területeket nem hasították ki. Az evangélikus lelkészeket a parókiákból erőszakkal kivették és kizárták. Az evangélikus szegény népet súlyos bírságokkal, büntetésekkel, fogsággal, sőt javaik elkobzásával és minden más módon a velük ellentétes vallás szertartásain való részvételre kötelezték. A katolikus urak a törvények erejével különböző ürügyek alapján az ország rendes bíráinak parancsait oly módon akadályozzák,
