Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

1. 1618. október 27-én Buday Pál, PPS vármegye egyik szolgabírája és Béky Mátyás esküdt a fő(szolga)bíró megbízásából, Zádory András kérésére vizsgálatot és tanúkihallgatást tartottak Tetétlen (Tetetlen) puszta birtoklása ügyében.* A kihallgatott tanúk: Bakó Albert, a császári és királyi felség Kevi (Kevy) mezővárosban lakó 85 éves jobbágya vallja: Tudja, hogy Tetétleni Péternek örökös és saját jó­szága volt Tetétlen, mely aztán szállt unokájára, Farkas Péterre. Mikor meg­jött Kelemen Bertalan és Kis István, a tanú azt hallotta tőlük, hogy Farkas Péternek „immár ő számára valók voltunk, s hogy Egrön (Eger) csak egy drabantnak" árulta a jószágot", azután, hogy „fölében esett", Újszászy (Uyszaszy) Lőrincnek, mert ő volt Egerben az egyik gyalog hadnagy. Hívatta az ifjú legényt, és úgy kérdezte tőle, eladja-e neki a jószágot. Annak is meg­mondta, hogy oda sohasem megy többé, és így vette meg tőle mind Solton (Solth), részint Vecsén (Veche), ami része volt. Úgy küldött oda Egerből Újszászy Lőrinc öt gyalogot, hogy az „emberekben elvigyenek", s úgy vitték el Kelemen Bertalant és Kis Istvánt, és az otthon való portékákat is. De ez a Kis nem volt egészséges, ezért Bözkertről visszaeresztették. De Kelemen (Kelemön) Bertalant négyen levitték. Amikor Újszászy elé vitték, nagy ke­mény szóval mondja Kelemen: Uram, miért küldtek ilyen dúlókat reám, nem énrám kell. Újszászy mondja: Jó atyámfiai, bizony nem is ismertelek ezelőtt, csak a híreteket hallottam, hanem az uratok, hallom, hogy el akar adni, s nem akarlak valami rossz kézre ereszteni, ezután immár az én jobbágyaim lesztek. Ezért attól fogva tudom, hogy mind ő bírt bennünket. De azt hallottam Kele­men Bertalantól és Kis Istvántól, hogy azt mondta volna Újszászy Farkas Péternek: Jó fiam, valamikor megadod énnekem a pénzemet, és én minden­kor megadom a jószágot. Azt pedig szintén magam hallottam Újszászy Lőrincné szájából, mikor az adót felvittem: Albert bíró bizony szép aranyakat adott érettetek. Azt is tudom, milyen szőlője volt Tetétleni Péternek, hogy Csombolyaghy (Czomboliagy) Sebestyénné bírta, Zádory Andrásnak az any­ja, Zádory Miklósné. (magyar) * Vö. Borossy András—Kisfaludy Katalin—Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye köz­gyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok. II. 1661—1720. Bp. 1999. 339.

Next

/
Oldalképek
Tartalom