Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)
Regeszták
Esterházy nádorispántól és örököseitől elvett s a jó béke érdekében Rákóczi fejedelemnek adományozott. Ezen engedmény alkalmából béke és nyugalom jött létre a császárnak az 1655:95. törvénycikkben foglalt felajánlása következtében. Ennyi évnyi unalmas és nagyon káros várakozás és sokszoros követelések után, sokféle kiadás miatt és a zavargások idején saját háborús szükségletei fedezésére, s hogy a hűség és nagylelkűség nagy tetteit hívja ki, s más országlakosok lelkét is megnyugtassa, a nevezett birtokot visszaadta. Amennyiben a tokaji házat, amint mondják, a nevezett nádorispán az elhunyt császár parancsára Lónyay Zsigmondnak adta szintén a nevezett béke megkötésének megkönnyítésére, a nevezett Esterházy örökösök jogaihoz tartozik, hogy anyai őseik gyámsági jogán (apud marig), emlékezve Esterházy Miklósra, örököseitől ne tudják elidegeníteni. Ezért a rendek úgy vélik, hogy az Esterházy javak említett örökösei az 1655:24. törvénycikk és más törvénycikk értelmében az említett tokaji házat összes tartozékaival, az 1655:95. törvénycikk által nem akadályozva, megszerezhessék. 97. Balassa Bálint panasza szerint, amikor őfelsége komisszáriusa a dunáninneni véghelyek katonái zsoldjának kifizetésével volt elfoglalva, Balassa Imre gróf a komisszáriust (bár erre őfelsége részéről semmilyen megbízása nem volt) rávette, hogy Gyarmat vára külső régi elővárosában lévő pincéjét Gyarmat vára egyik német katonája által földdel megtölttesse és elvitt belőle minden gerendát, melyekkel a pincét díszítették Balassa Bálint nagy kárára. Ezért a rendek kérik őfelségét, adjon engedélyt a nevezett Balassa Imre gróf törvényes mellőzésére s a sértett fél kielégítésére. 98. A rendek megértették özvegy Révay Pálné Teufelin Zsuzsanna Erzsébet panaszát, hogy Révay Dániel új bírói parancs alapján nemcsak végrehajtást akar foganatosítani a nádor által egy bizonyos törvénycikk értelmében, hanem azt a törvénycikket a főjegyző segítségével felül akarja vizsgálni és meg akarja vitatni. A nevezett törvénycikk kihirdetéséhez és megerősítéséhez az országlakosok szükségesnek tartják, hogy kölcsönözzenek újabb kétezer aranyat egy évre. Egyébként a nevezett kétezer arany felét az egyik aljegyző a királyi karhatalommal s a vármegye népeivel is behajthatja a panaszosok számára. Egyébként az egyetemes jog törvénycikkei új ítéletet nem tesznek lehetségessé. A nászajándék céljából kihasított javakról kijelentik, hogy csak a jószágban ülő özvegy leszármazottai válthatják meg. 99. Nem veszik fel a pert Hotnicz György, Récsey György és Kerekes Menyhértné Chernél Erzsébet és Hassady Mihály fia János nőnemű örökösei ügyében. A rendek bemutatták a kérelmet, melyet már a múltban benyújtottak a kérelmezők elődei a vármegyénél, s melyről az oktávális bíróság megállapította, hogy az őket illető birtok Martijanc (Martiancz) kastély fele, mely egészen Várasd vármegyében, Szlavóniában van. A néhai Barbara asszony, ki János és régebben Glubiczer Vilmos felesége, Hassady Mihály fia Dénes,
