Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)
Regeszták
33. A rendek a legnagyobb haszontalanságnak tartják, hogy sok pénzt fordítanak az elismert adóságokkal kapcsolatos perekre, melyekben a tartozás visszafizetése nem történik meg sem pénzben, sem ingóságokban. Ezért a rendek javasolják, hogy az ilyen perek költségeit a bíró a tőke összegéhez csatolja a Tripartitum 62. rész 2. címe szerint, s a hitelezőnek visszajuttassa. Az adós, ha készpénze nincs, megfelelő értékű ingóságban, melyet könnyű pénzre váltani, fizesse ki adósságát. A testében kárt szenvedettnek járó jóvátételt úgy kell végezni, ahogyan az 1638:27. törvénycikk előírja. 34. Az árvák kártalanítását úgy kell intézni, ahogyan az 1655:24. törvénycikk előírja, s ki kell terjeszteni a vármegyében lakó ítélőmesterekre meghatározatlan összegig, oda kell nekik ítélni örökségüket gyámjaiknak vagy azok örököseinek, vagy bárkinek, aki a gyámsági tevékenységben részt vesz, s a pervesztes félnek legyen joga fellebbezni. 35. A rendek a méltányosság céljából úgy ítélik, hogy a határjelek kiigazításáért az említett törvénycikkek értelmében indított és eldöntött perekben a vesztes fél új ítéletért folyamodhasson. 36. Vannak olyan birtoktalan tisztviselők, kik erőszakos cselekményeket szoktak végrehajtani. A tisztviselők jogairól világosan szól a Tripartitum 48. részének 2. címe, s a törvénycikkek alapján is szoktak ellenük pert indítani. Az országlakosok a pereskedők kétségeinek eloszlatása céljából úgy vélik, hogy az említett titulusok és törvénycikkek értelmében, melyeket e helyen pontosan felújítottak, el kell járni az ilyen tisztviselők ellen; és ha nincs is saját birtokuk, melyből az elkövetett bűnök büntetését le lehet vonni, maguk a perek érvényesek maradnak. 37. A fellebbezés folytonos lehetősége megvan az országgyűlések és oktávális ülések idején kívül is. Erről intézkedik az 1625:52. törvénycikk. De a perek nagy kárára eddig a végrehajtást könnyű volt félbehagyni. Ennek következtében a peres felek kétségbeesésére a perek eredményének végrehajtását első és másodfokon a bíróságok gyakran erőszakkal megakadályozzák, és ezért őfelségét gyakran terhelik kérvényekkel a jogsértettek s károsultak, és az országgyűlést is magánsérelmeikkel akadályozzák. Hogy őfelségét az ilyen alkalmatlan zavarásoktól megkíméljék s a közügyek megoldását magánügyekkel ne késleltessék, az országlakosok nagyon szükségesnek tartják, hogy a törvénycikkek értelmében az összes ügyeket küldjék át minden évben az oktávális bíróságokra, s abban az esetben, ha ezek azokban intézkedni egyelőre nem tudnak, a nádor által kijelölt időpontban azokat kötelesek felülvizsgálni. Ha a pereskedők ügyeik elintézését az ítélőmesterek s a vármegye előtt sérelmesnek találják, bízzanak a fellebbezés sikerében, és tartózkodjanak a végrehajtás akadályozásától. Tilos őfelségét s az országgyűlés munkáját zavarniuk. A királyi tábla bíráinak napidíját a körmöci kamarából kell kiutalni; kérik, hogy ezt őfelsége rendelje el.