Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)
Regeszták
mely ott látszott menni Törtei és Nyársapát között, valóságos határnak hallotta Fekete Jakabtól, sőt maga a tanú is jól emlékezik, mivel magának és a többivel együtt a barma 10 tallérért ott szokott járni Fekete Jakab, akkor odavaló gondviselő engedelméből. 4. A negyedik határ is ugyancsak valóságos törteli és nyársapáti határoknak tartatott, úgy is bírták. 5. Tudja és szemeivel látta azon a nyársapáti Laposon, ahol a szénaárok van, hogy azt az árkot még néhai szegény Tóth (Tott) János, amidőn említett nyársapáti Laposon Fekete Jakabnak engedelméből kaszált, ásta és ásatta, és mindenkor nyársapáti határban lenni tartották. 6. Azon kerek völgyecskében való halmot mindenkor említett két puszta közötti határnak tartottuk. 7. Fekete Andrástól hallotta, hogy amidőn Jó Mátyás hatalmasul ásatta a kutat nyársapáti földben, nem gondolván az ellenzéssel, hogy Fekete Andrásnak az atyja, Fekete Jakab egy meddő tehenét hatalmasságért levágatta és két negyedfű csikó lovát a méneséből kifogatta, el is vitette, azokat pedig oda is vesztette. 8. Pántos János nevü nyársapáti lakostól hallotta, hogy a Büdös-tón (Bödös Tó) alul 50 lépésre való határ Törtei és Nyársapát között valóságos határ. A többi között maga a fátens a Büdös-tón alul való széket mint törteli földet szántogatta, akkor a tanútól az említett nyársapáti lakos e szókkal tudakozta: No sógor, hova való földet szántasz? Törteli úgymond. Mire Pántos János: Jóllehet úgymond, még eddig törteli földet szántottál, de ennél a dombocskánál, amit Trinagoriának neveznek, tovább ne jöjj, mert ezután nyársapáti föld. 9. A Laposban a határt mindenkor igaz határnak hallotta lenni, és addig a nyársapáti határt szabadon bírták. 10. Az Asszony halmán alul kb. 160 lépésnyire való határt mindenkor Törtei és Nyársapát közötti igaz határnak és minden villongás nélkül valónak mindeddig élték, mely határon alul lévő földeket maga a tanú bírta a törteli földhöz, de azon fölül sohasem. • Szabó István, kb. 62 éves körösi lakos vallja: 1. Hallotta Fekete Jakabtól, hogy az Őszi-halomnál lett volna a határ, de homokháton lévén, a szél föltörte s elhordta. 2. A Kopolyát Fekete Jakabtól tudja, hogy határszélben lenne, és mind a nyársapátiaknak, mind a törtelieknek szabad volt rámenni. Tudja, hogy az volt a szerencsésebb, amelyik hamarább érte el a marhájával. 3. Azon határforma dombocskát mindig határnak hallotta. Nemcsak Fekete Jakabtól, de más régi emberektől is. 4. Nemkülönben a negyedik határt is, ami az előbbitől nem messzi van, kb. egy jó puskalövésre, azt is másoktól hallotta határnak lenni. 5. A nyársapáti Lapost egész az Abonyi útig maga a tanú Tóth Jánossal együtt a nyársapáti gondviselők engedelméből szabadon kaszálta és minden háborgatás nélkül mint nyársapáti földön, és utána Fekete Jakabnak mint nyársapáti gondviselőnek adóztak. 6. Semmi. 7. A sokszor említett, Jó Mátyás által ásott kutat Fekete Jakab szájából hallotta. Hogy Jó Mátyás ellenezte volna és két csikó lovát méneséből kifogattatta, egy meddő tehenét pedig levágatta, melyek oda is vesztek, hogy el nem akart állani azon kúttól. 8.
