Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

A tanúknak feltett kérdések: 1. Tudja-e a tanú, hogy melyek a régi határok Dány és Valkó között? 2. Hallotta-e, hogy a török világban a budai és váci török sereg kijött és a Csákó (Csako) farkánál a völgyben sok katonát levágott? Ugyanott egy körtefa alatt a régi dányi határt kétfelé hányták a valkóiak s az elhányott dányi határban a testeket eltemették, s az volt az igaz határ Dány és Valkó között? 3. Tudja-e, hogy a dányiak a Csákó farkát egészen a Göczőig bírták és a maguk marhájával járták? 4. Kit tudna e dologban jó tanúnak megnevezni? A kihallgatott tanúk: • Cseszkó (Cseskó) István, 50 éves szentlászlói lakos, ki ifjúsága óta juhász, vallja: 1. Hallotta régi öregemberektől, atyjától, bátyjától s más öreg juhászoktól, kikkel bojtárkodott és juhászkod ott, akik megmutatták neki a Dány és Valkó közti igaz határt. Először is megmutatta a Szentlászlói út mellett, felül a parton egy régi kútgödröt. Hallotta a nevezett öreg emberektől, hogy ott a valkaiak egy dányi határt elsikkasztottak a Vajas-völgy (Vajas Völgy) oldalában befelé, az Asszony harasztja (Aszony Harasztya) farkának irányában. Mástól egy régi kútgödröt (hallott), a Valkói út melletti két határt a hegy tetején, nem messze két körtvélyfától. Két határt onnét a szántóföldek között egy puszta út mellett, de azt elszántották. A Göcző alsó farkánál a két régi határt a szántóföldek között, László János hajdani nevezett volt fájának helyén. A Nagy-hát oldalában hármas határt, melyek diódi, dányi és valkai földeket hasítanak. Egy körtvélyfát a Csákó-völgyben, ahol a török a katonaságot levágta, a valkaiak ott eltemették őket a körtvélyfának oldalában, de a hajdani régi kereszt is be van vágva, mely most is látszik. A Közép-parton, a Csákó farkánál két fa között egy régi határt, azon túl a Laposban egy Hatágú nevü fa mellett egy határt, nemkülönben a Homok-hegyen nem messze egymáshoz két határforma hányást a Homok-tetőn. A hármas határokat, melyek közül az egyiket diódi, a másikat nyíregyházi, a harmadikat dányinak hallotta lenni régiektől. Azután egy tölgyfa, amelyen egy kereszt van vágva, azután a Tatárdombon, ahol a török világban, úgy hallotta, hogy törököket (!?) elástak volna. A Kókai és a Váci úthoz nem messze, egy dombocskán, egy határt, és mindazokat, amint fönt vallotta, hallotta, hogy igaz régi dányi határok volnának. Sokszor ő is hevert rajtuk pásztor korában, de amióta emlékszik, a dányiak a valkaiakkal perlekedtek a nevezett föld miatt. Hol a dányiak bírták és szántották, hol a valkaiak. 2. Hallotta a bátyjától, hogy a török világban a Csákó farkáról a völgyben, a mutatott körtefa alatt, a dányi határt a valkaiak kétfelé hányták, és ott temették el a katonákat. A bátyja azt mondta, miért akarják a valkaiak a testeket a dányi határban eltemetni? Erre Molnár Mihály, Gulyás János, Verebec (Verebeez) és Cseh Balázs nevü valkai emberek meg akarták a tanú bátyját, Cseszkó Andrást fogni, s meg akarták ölni. De Possát