Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

fölül. A kuruc idő előtt azon úton alul volt egynehány, de nem sok, és nem is igen messze az úton alul. Onnét jó darabon más utat csaptak át az ecseriek, és azokat is a kuruc világ után beültették a második útig, és a második útból is kinyomták, és azon alul is mind tovább-tovább mennek a szőlőkkel. Nagy Mihállyal vallja, hogy a régi árkolások jó darabon látszanak és csaknem régebben is, a fátensek ott járván, láttak egy helyen régi szőlőbarázdákat, amint a szőlőket ki szokták nyitni, amik ugyan szőlőbarázdákat jelentenek, vagyis repraesentalnak, és nem szántásbarázdákat, és így nyilvánvalóan tudja, hogy ott szőlők voltak. • A még megnevezett és hivatkozott tanúk: Kerekes Mihály, Nagy Mihály és Kovács Mihály csabai lakosok, Mészáros Mihály és Tatár Péter némedi lakosok, Szabó György megyei katona, Szép János szigetszentmiklósi (Sziget Szent Miklós) halász, Horváth István alsónémedi lakos, Juhász János dunakeszi ispán, Kartali Péter ócsai juhász, (magyar) 1737. No. 2. 569. Monoron, 1737. október 24-én kötött barátságos megegyezés a monoriak, nevezetesen Kovács Márton bíró, Tóth András, Bokros András, Pázsit (Pázsith) Mihály, Nagy István, Kovács István, Burján János, Burján István, Valkai (Valkaj) Péter, Horváth János, Horváth István, Sinka Mihály, Sinka Péterné, Tönköly (Tenkely) Miklós, Kiss János és Rodl György (néhai Rodl János zálogbirtokos fia) között Csév (Csevi) és Vasad puszták határait illetően. 1. Elsőben is Csév pusztáról szólván, Csév puszta kétfelé hasíttatott őkegyelmük között, mely kétfelé való hasításnak jele, vagyis líneája az a keresztút lesz, amelyen most járnak. Ezen az említett felekkel följöttünk Vasad pusztáig, úgy, hogy Csév puszta dél felől, vagyis Pótharaszt (Pótharasztya) puszta felől való része hagyatott Ródl György úrnak, észak felől, vagyis Újfalu (Újfalu) és Monor felől való része pedig a monori közbirtokosoknak hagyatott. 2. Minthogy pedig Pótharaszt felől való és Rodl György uramnak hagyott részen kaszálórétek nincsenek, azért a régi őkegyelmek közt való szokás, vagyis bizodalom szerint, amely réteket vagyis nyilasokat említett Rodl György uram eddig bírt és kaszáltatott, tovább is ugyanazon réteket őkegyelme fogja bírni és kaszáltatni. Mindazonáltal Szent Mihály nap után, úgymint Szent Gál napjára vagy hordattassék el a széna, vagy rakodtassék össze. Elhordatása vagy összerakatása után pedig a széna és a sarjú beadása (praesentatio) a monori zálogos gazdáké lesz úgy, hogy az említett Rodl György pásztorainak nem lesz szabad a marhák szántszándékkali odahajtása.