Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

ta, úgy is tartja. A másik dombon lévő hányás csak réttilalmazó hányás volt, mivel minden esztendőben újíttatott. 5. Amidőn Némedin gulyáskodott a tanú, fölső Jobbágy István ősz felé kihajtván a fejős marháját a Hosszú-völgybe (hosszú Völgy), s ennek alsó farkán egy magas dombon ülvén a tanú, hallotta tőle: Ettől a kettős halomtól szolgál ki a Hosszú-völgynek a gyáli határ, kezével is mutatván, de bizonyos határt nem mutatva, és így tovább nem tartották a gyáli földet a Hosszú-völgynél. Mivel azon túl már gubacsi földnek tartatott, másképp Kőrakásnak hívattatott, hanem azután Kontra Jánostól hallotta, hogy Péteri pusztának neveztessék, azért nem terjedhet a gyáli föld tovább. 6—7. Pásztorságában a tanú járt ezen a pusztában, de soha nem hallotta, hogy a gyáli föld e három határig szolgált volna, mivel egyiket gubacsi, a másikat szentlőrinci, s a harmadikat halomegyházi határnak tartották, addig is bírták. 8. Egyebet nem tud mondani, hanem ami kútásás van a Hosszú-völgyön kívül, azon a helyen pásztorságában kezdett kutat ásni, de hogy micsoda földön esik, bizonyosan nem tudja, de amint följebb megvallotta, mit mondott fölső Jobbágy István, úgy ítéli, a két határ közben lenne ásva. 9. Ugyan pásztorságában azon rókalyukaknál lévő „tecetes" határt számtalanszor látta, de minemű föld között volt, s légyen, nem tudja. 10. Tudja bizonyosan (Némedin lakván a tanú), hogy a rókalyukaktól a Körösi úton átmenvén keresztül a kettős halomra, az ezeken lévő hányások vagyis határok közül egyike gyáli, a másika kerekegyházi. 11. A kettős halomtól ismét dél felé menvén át a turjánon és réten egyenesen a kettős határra, tudja, hogy azon két határokig tartatott a kerekegyházi föld. Ezektől ismét egyenesen lemenvén, a háton mutattak három hányást, melyek közül csak egy létezik világosan, mivel kettőt a múlt ősszel a némediek elszántottak, de még megösmerszenek. Tudja azt, hogy midőn Némedin lakott, némedi öreg gazdái megmutatván a tanúnak, egyiket kerekegyházinak, a másikat gyálinak s a harmadikat némedinek mondták. • Tanúvallomást tett még: Somody György, kb. 80 éves, Somody Ferenc, kb. 55 éves, Somody János, kb. 72 éves üllői lakosok, a váci püspök jobbágyai, Bodor Péter, kb. 50 éves üllői lakos, a váci káptalan jobbágya, Tóth Mihály, kb. 60 éves, Vargha István, kb. 40 éves ócsai lakosok, Balogh Mihály jobbágyai, Korsós István, kb. 43 éves, a dabasi Halász család zsellérje, Szőcs István, kb. 60 éves péceli lakos, a Ráday (Rádaj) család jobbágya, Poroszka Tamás, kb. 80 éves szadai lakos, Fejszés (Feiszés) János, kb. 50 éves gyömrői zsellér, (latin—magyar) 1736. No. 2. 558. Sréter Éva, néhai Gosztonyi (Gosztony) János özvegye kérelmére Magócsy (Mágocsy) Mihály alispán elrendelte Hártyán falu, Rátót (Rátóth),