Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

nyás. Onnan egyenesen mentek keletre. A második és harmadik határjelet máskor hasonlóan mutatta meg neki, s mondta, hogy azok is a nevezett falu és puszta közti határjelek, s a harmadiknál érintkezik a két határral a kerekegyházi határ is. Az ujjával mutatta neki atyja a szántóföldek közt lévő mezsgyén lévő nagy határt is, de azon maga a tanú volt akkor, és sokszor hallotta tőle, hogy azon jelekig tartották a némedi határt. 2. Mindazon határokig, melyeket atyja mutatott neki, atyja szabadon bírta a némedi földet, ezt sokszor hallotta tőle, mikor Némedin lakott. • Halász István nemes, 70 éves dabasi lakos vallja: 1. Az első határjelről többektől hallott, s mikor 29 évvel előbb Némedin lakott, az volt a Némedi és Szentdienes közti határhányás, addig tartották a falu földjét. 2. Mikor a gyáli földdel megegyező határjelnél egyenesen délnek fordultak a régi Kecskeméti úton, azon fölül keletre mindig gyáli földnek, nyugatra némedinek tartották és bírták, mikor a tanú Némedin lakott. • Göbölyös Mihály, 60 éves tassi jobbágy vallja: 1. Buda megvétele után, mikor Némedit megszállották, hol szolgaként, hol gazdaként lakott benne a tanú, akkor hallotta néhai gazdájától, Tóth Andrástól, hogy miként a ductus szerint elkezdték az első határjelnél a határjárást, az a hányás a megkülönböztető határjel a némedi és szentdienesi földek közt. Azon túl öreg Józan Mihálytól hallotta, hogy mindazon jelek, melyek mellett elvezették őket, azok az igaz némedi határhányások. Mikor egyenesen befordultak dél felé a ductus szerint, azokról néhai Garai (Garaj) Mártontól azt hallotta, hogy Gyál és Némedi közti határjelek. 2. Tudja, hogy ameddig őket vezették, addig a némediek bírták, azon túl mint a szentdienesi és kerekegyházi puszták határát. • Szabó István, 70 éves szigetszentmiklósi lakos vallja: 1. Mikor a kuruc világban, sőt előbb, Némedin lakott kb. 16 évvel ezelőtt. Ezalatt hallotta Tóth Andrástól és Szőri Istvántól, hogy a ductusban mutatott határjelek választják el Némedit a haraszti, szentdienesi, kerekegyházi és gyáli pusztáktól. Eleget szántott és kaszált azokon alul mint némedi földön, fölül mint a nevezett puszták földjén. 2. Amíg Némedin lakott,a nevezett jelekig mint némedi földet bírták, azon túl mint szentdienesi, kerekegyházi földet. • Végh Bálint, 82 éves mogyoródi lakos vallja: 1. Némedin született és kb. 30 évig itt is lakott. Állandóan hallotta öreg emberektől, különösen Vargha Mátyástól, hogy a mutatott határjelekig terjed a némedi határ. 2. Mikor a tanú Némedin lakott, a tanúnak mutatott határjelek megvoltak, s azokig bírták a némedi földet mint a falu határát, azon túl a szentdienesi és kerekegyházi pusztákat, (latin)