Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

tátott helyet mindig Hajta-szigetnek hallotta nevezni, s az ott lévő határt jelölő hányást határnak tartották, s ettől délre voltak az egreskátai, északra a szentgyörgyi és keletre a berényi földek. Régi pásztoroktól hallotta, hogy a tájon hármas határnak is kellene lenni, s kereste is eleget Cirkos (Czirkos) István nevü juhásztársával, de soha nem találta. • Cseszkó János, Gedey (Gedey) Márton 72 éves fényszarusi juhásza vallja: Buda vétele előtt Boldogkátán szolgált Nagy Jakab gulyatartó embernél mint juhász, ki akkor mindhárom marháját és juhait Egreskátán járatta. Mutatta a tanúnak a megnézett hányást, s mondta, hogy ez a szentgyörgyi határ. • A még kihallgatott tanúk: Bárányi Mihály 80 éves, Nagy György, 60 éves, Róth Ádámnak és érdektársainak szentmártonkátai jobbágyai, Nagy János, a Koháryak (Kohári) 70 éves kókai jobbágya, Pap János 80 éves, Szabó (Szabó) György 69 éves, Dóczi Mátyás 80 éves, a Prónayak (Pronaj) kókai jobbágyai, Püspök András, a Prónayak 56 éves tótalmási jobbágya, Sajtos János, a Sőtér család szentlőrinckátai (Szent Lőrincz Káta) 65 éves jobbágya, Torma György 80 éves berényi lakos, Cseszkó (Cseszkó) Mihály, Esterházy János 65 éves szentlászlói jobbágya, Markó (Marko) Jakab, 60 éves, Tóth István (Tót) 60 éves fényszarusi lakosok Itt folytatódik a határjárás. 2. A mutatott első hányástól a Hajta-sziget-farka-szigeten kelet felé mentek, ahol átmentek egy folyócskán. A Hajta folyó melletti homokos területen 1500 lépésnyire mutatták a második földhányást, s itt hallgattak ki három tanút, kik egyhangúlag azt mondták, hogy azt a halmot a régi pásztorok mutatták nekik mint a Szentgyörgy és Egreskáta közti határt. 3. Tovább mentek nyugat felé a Hajta folyó keleti partján maradva, s egy tó keleti partján két földhányást találtak, ezt három tanú szintén Szentgyörgy és Egreskáta közti határnak mondta. A második földhányástól 2000 lépésre igaz határjeleket kerestek, és ott Kálmáncsai (Kálmánczai) volt szentmártonkátai juhász és Nagy Jakab volt szentmártonkátai lakos ilyeneket mutattak. Az egyik tanú a mutatott két földhányásról nem tudott semmit. A Hajta-völgyben a nevezett hányásoktól 100 lépésre kelet felé a török időkben a szentgyörgyi lakosok kaszáltak és szénát gyűjtöttek. 4. Egyenesen nyugat felé mentek a Hajta-völgy déli részén, elmentek a harmadik mutatott földhányás mellett, a régi úton 2000 lépést mentek, mely Szentgyörgyről Egreskáta faluba vezetett. Itt egy kis rétre értek, mely szántók között feküdt, s itt három földhányást mutatott három tanú s ezeket Szentgyörgy, Boldogkáta és Egreskáta közti határoknak mondták. Ezekről az egyik tanú Nagy Istvántól, Sőtér Ferenc néhai ispánjától azt hallotta, hogy igaz hármas határok Szentgyörgy, Boldogkáta és Egreskáta közt. Az egyik tanú megerősítette, hogy a hármas határtól keletre a Hajta rétje (Hajta Réttye) nevü völgyet a szentgyörgyiektől bérelte és kaszálta Nagy Jakab boldogkátai lakos.