Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)
Regeszták
tejükre s a magasabb Strázsa-hegyre — mely alatt bal felé öntözés céljából ásott vermeket találtak, melyeket Katonák kútjainak (Katonák Kúttyai) neveztek — az utóbbi dombon emelték a hatodikat. Innét hosszú úton a Madaras-tóhoz (Madarass Tó) jutottak, mely ki volt száradva. Itt állították a hetediket s végül nagyobb, azaz nyári kelet felé menve a kiszáradt Madaras-tó közepén áthaladva a tanúk bizonyos nyárfacsemetéket mutattak, s ezek mellett találkozott Örkény, Bene és Mizse (Mise) puszták területe, s így a nevezett tó Bene puszta felé is nézett. Ezért itt három földhalmot hordtak össze. Mivel itt kezdődik Mizse puszta, ezért ezen hármas határjeltől bal és nyári kelet felé haladva Mizse és Örkény puszták között a régen Fáy-tónak (Fay To) nevezett mocsár mellett emelték a második, harmadik és negyedik határjelet. Innét kelet és észak között az Alsó-Kőhalom-domb (Alsó Kőhalom) felé haladva emelték az ötödiket, hatodikat és a hetediket a Budáról Kecskemétre vivő postaút mellett, azután a nyolcadikat a Szász Pál kútja (Szász Pál Kúttya) mellett, azt jobb felől hagyva a kilencedik cursualis jelet és az Alsó-Kőhalom felé haladva a tizediket. Később, mivel Örkény és Mizse területének Vacs pusztának területével való viszonyában nézetkülönbség keletkezett, azt az érdekelt felek egymás között fogják elintézni, és saját elhatározásuk szerint további területet kell megfigyelni. Egy kis ideig jobbra kanyarodva Örkény és Mizse puszták között, öt cursualis határjelet állítottak fel, az utolsó háromszoros, Vacs puszta kezdeténél, s Örkény, Mizse és Vacs puszták találkozásánál három földből készült halmot emeltek. Innét észak felé haladva Vacs és Örkény között állították fel a második és harmadik határjelet egy domb hátán, nem messze egy nyárfától, melyet negyedik határjelnek mondtak. Ezután észak és nyugat között haladva felállították az ötödik, hatodik, hetedik, nyolcadik és kilencedik határjelet, míg egy régi hármas határ nevű határjelhez érkeztek. Ezt kibővítették és helyreállították, hogy megjelöljék az ott kezdődő Hernád puszta határát, és két új határjelet emeltek. Ezután Hernád puszta mellett észak és nyugat között tovább haladtak s elmentek egy kettős tőke mellett (melynek fája, míg megvolt határjel volt, mint a tanúk állították), s a második és harmadik határjelet a domb aljánál állították, a negyediket a Sas-hegy (Sas hegy) nevü domb oldalán mint régi határjelet találták meg. Tovább mentek észak és nyugat felé, s felállították az ötödik és hatodik új cursualis határjelet. így érkeztek a jegenyenyárfához, (ahol a határjárás kezdődött), és mellette három határjelet emeltek, hogy megjelöljék Örkény, Hernád és Gyón érintkezését. Bejárták Örkény egész területét az összes érdekeltekkel együtt, és itt egyikük a határjárókkal együtt, velük egyetértve, a tanúk vallomása szerint megerősítették a régi határjeleket, s Örkény területét meghagyták Grassalkovich Antal birtokában, (latin)
