Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

A tanúknak feltett kérdések: 1. Tudja-e a tanú, hogy a körösiek pótharaszti (Pótharaszt) vagy pakonyi földön csinálták-e a kutat? 2. Vallja meg, hogy a kúton alul néhányszor a körösiek pótharaszti vagy pakonyi földről vittek-e el a bárányokat? 3. Miért csináltak a körösiek kutat pakonyi földön? 4. Vallja meg, hogy a kúton alul lévő földekről adtak-e valaha az ócsaiak dézsmát a körösieknek, mely földekről tavaly hajtották el az ócsaiak ökreit? 5. Tudja-e, hogy valaha hármas határnak nevezték? A kihallgatott tanúk: • Szarka János, 50 éves alsónémedi (alsó Némedi) lakos vallja: 1. Nem tudja, milyen földön van a nevezett kút, de azt mindig körösi kútnak hallotta. 2. A körösiek a bárányokat pótharaszti földről vitték el. 3. Semmi. 4. Nem hallotta, hogy ócsaiak valaha is adtak volna dézsmát a kúton alul lévő földekről. 5. Semmi. • Sallai (Salláj) Mihály, 55 éves ráckevei (Ráczkövi) lakos vallja: 1. Szakállas Tóth (Tott) Jánostól hallotta, hogy a körösiek a nevezet kutat az ócsaiak engedelméből csinálták. A török háborúban sokat kellett Pestre, Budára fát és szénát hordani, és ezért gondolja, hogy a kút pakonyi földön van. 2. Semmi. 3. Mint az 1. pontban. 4. A tanú eleget szántott a két kút körül s azon alul is, de nem hallotta, hogy a körösieknek dézsmát adtak volna. 5. Semmi. • Gutman János, 40 éves szalkszentmártoni (Szalk Szent Marton) lakos vallja: 1. Ahol a kút van, azt a részt pakonyi földnek tartották, de a kút körösi, és Zsírosné (Sirosné) kútjának nevezték. 2. A tanú ócsai juhász, s vallja, hogy a kúton alul, ahol a szántóföldek vannak, sosem vittek el a körösiek egy bárányt sem, s azt sem hallotta, hogy mások vittek volna. 3. Hallotta Nagy Györgytől, hogy a körösiek azért csináltatták azt a kutat a pakonyi földön, mert sok török manót (?) kellett nekik fel és alá hordozni és ezért kutakat „tartani". Azon fölül a pakonyi templomon fölül, a tó mellett volt egy rovás kútjuk a körösieknek, és attól fogva Körösi-tónak (Körössi Tó) nevezték. 4. Nem hallotta, hogy a kúton alul lévő földekről az ócsaiak a körösieknek dézsmát adtak volna, bár gyermekségétől 30 éves koráig ott nevelkedett. 5. A rókalukak melletti hányásokról azt hallotta atyjától, hogy azok hármas határok, de hogy „mely határokat hasított", azt nem tudja. Mikor , juhászkodott", a rókalukaknak Jele sem volt", hanem az egyiknek az oldalában egy térdig érő gödör egyenesen le volt ásva, és a Körösi út mellett, annak irányában lévő kettős hányásról, mely most is látszik, azt hallotta régen meghalt öreg ócsai gazdáktól, hogy azok határok. • Tatár (Tatár) Péter, 40 éves alsónémedi lakos vallja: 1. Hogy a körösiek kútja pakonyi vagy pótharaszti földön van-e, nem tudja. 2. Hallotta, hogy a körösiek vittek az ócsaiaktól bárányokat, de hogy honnét, nem tudja. 3. Hal-