Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

na", mert ha a városházára megy, panaszt tesz, hogy hamisan árulkodott rá, tömlöcbe teszik és ott lesz évekig. Ha nem mástól, hát a göbölyöstől hallotta, hogy midőn kiment Kovács Mihályné a göbölyhöz, azt mondta neki: „Bátya, eddig nem volt költségem, de már Istennek hála, vagyon most". • Kalmár (Kalmár) Mihály, 30 éves, idősb Beretvás István szolgája vallja: 1—2. Semmi. 3. Jeney úr Szabó István nevü kapásától hallotta, hogy halála előtt valami pénzt említett feleségének, hogy azt a legkisebb fiának tartsa meg. • Patkós Istvánné Soós Erzsébet, 23 éves vallja: Egykor Kovács István és felesége nem volt otthon, s akkor Kovács Mihály a feleségével együtt a tanút másik szolgálótársával együtt kiküldték és „berekesztették", és ott majd „usunnáig" zárva voltak. Hallotta a tanú, hogy pénzt pengettek és mikor kijöttek, és a tanú kenyérért bement, mivel napestig nem juthattak kenyérhez, ahonnét felásták a pénzt, ott egy máriást talált. A másik szolgáló egy másik házban, ahol a borokat tartották és ahová elrejtették a pénzt, másik máriást talált. • Aczél János, 95 éves kecskeméti (Kecskeméth) lakos vallja: 1. Kovács Mihály halála után Kovács Mihályné az „osztály előtt" hozott el a tanúhoz 200 aranyat, s azt mondta, ezt azért hozta el hozzá, mert Kovács István még Kovács Mihály életében a nevezett pénzből 200 aranyat kivett és magának tartotta, de nem azért, hogy eltagadja, hanem ha Kovács István előadja, akkor ő is előadja. • Aczél János felesége, Borbély Erzsébet, 45 éves vallja: Mikor Kovács Mihály halotti torára megjöttek, akkor Kovács Mihályné a tanú kezébe adott 200 aranyat és 60 vagy 70 ezüst tallért. A tallérokról azt mondta, hogy saját atyjától maradt ,javacskáiból", úgymint pusztabérből és juhokból származnak. A 200 aranyról azt mondta Kovács Mihályné. Az ura a halála előtt azt mondta neki, hogy azt tegye jó helyre, és addig ne adja elő, míg Kovács István „azon pénzt, mely hogy ennyibül állott volna, akkor Kovács István tudván hol légyen, rejtekben fel vette volna, ki ne adná". De akkor Kovács Mihályné azt mondta, hogy nem kívánja eltagadni azt a pénzt, hanem az osztály alkalmából elő kívánja adni, de addig zárt ládájában tartja, s ha „loppal" kivennék, „búja lenne érte". De azt a pénzt a tanú előtt „kezéhez vette" Kovács Mihályné és „osztálynak eresztette". Mivel mind Kovács Istvánnak, mind Kovács Sárának kiosztottak 200 aranyat, Kovács Mihálynénak pedig „azon 200 aranyat adták kezében". • Debreceni (Döbröczéni) Istvánné Tóth Zsuzsanna, 48 éves vallja: Hallotta Dallosnétól, hogy még az ura, Kovács Mihály életében tapasztalta, hogy Kovács István rejtekből pénzt vett ki, hasonlóképpen Kovács Mihály, amint hallotta a tanú, 100 aranyat vett ki és adta a maga feleségének (!) a „felül említett okra való nézve".