Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

1729. No. 9. 481. Üllőn, az 1729. július 7-én kelt testimoniálisban Huszár István, PPS vármegye szolgabírája és esküdtje, Kászonyi László kijelenti: mivel szóbeli megegyezés jött létre egyrészt a váci püspökség és káptalan mint Üllő possessio földesurai, plenipotenciáriusai, Arbay (Arbay) János kanonok és Bajcsy János, másrészt gyaraki Grassalkovich (Grassalkovics) Antal mint az egész Halomháza prédiumnak és Léb (Lob) felének földesura között, hogy birtokaik határait bejárják, ezért a szolgabíró és az esküdt kiszállt a nevezett területre. Ahol a területek elválasztása terén nincs vita, ott a számos régi határjelet felújítják vagy más módon kiigazítják. Mivel a földterület bizonyos része, így a folyó év május 19-én felújított hármas határjeltől a másik hármas határjelig — melynél Üllő és Halomháza területe Léb prédiummal érintkezik — közötti terület vitásnak bizonyult, ezért ideiglenesen és minden jogsérelem nélkül a Vecsés, Halomháza és Üllő területét elválasztó hármas határjelet ideiglenesnek tekintik, s itt egy egyenes vonalat húznak az egyik hármas határjeltől a másikig egy a völgyben lévő forrás mellett, mely Üllő és Halomháza területét elválasztja. Közben nem állítanak határjeleket s nem is újítják fel a nevezett dombocskán lévőket. A három határjeltől téli (!?) déli irányban áthaladtak a réten egy másik dombig s egy eléggé látható határjelet találtak, melyet határjelnek elismertek, mely a Takács telkén lévő Erdő-alja (Erdő allya) nevet viselte. Megegyeztek abban, hogy a határjelet felállítják. Innét az előbb említett hármas határjelig Léb és Üllő elválasztására egyenes vonalat húztak és ettől nyári (!?) dél irányába haladtak tovább egészen Vasad határáig, ahol Léb és Üllő területét vita nélkül megállapították. Ezért a Vasad felé középen déli irányban húzott vonal mellett három új határjelet állítottak fel, melyek elválasztják nyugat felé Léb, kelet felé Üllő területét. A Vasad és emezek közti utolsó határjelet a földesúr távolléte miatt nem állították fel. Mindkét fél biztosítékot adott arra, hogy az ideiglenes területi elválasztások nem járhatnak jogsérelemmel, (latin) 1730. No. 1. 482. PPS vármegye kijelenti, hogy 1730. április 22-én, Pesten a vármegyeházán közgyűlést és tisztújító ülést tartottak. Ezen Magócsy (Mágocsy) Mihály rendes alispán előadta, hogy őt április 26-ára megidézték a királyi fískus által a királyi táblára a neoacquistica commissio útján, bizonyos Kóka és Tótalmás (Tóth Almás) területén lévő porciók ügyében, melyeket jelenleg a