Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

Innét egyenesen a Vasadi-erdő felső végéhez mentek kb. 1040 lépésnyire s egy dombocskán másik földjeiét mutattak, mely Léb és Üllő területét vá­lasztja el. Ott az összes tanú egyhangúlag vallotta, hogy addig tartott Üllő te­rülete. Hozzátéve, hogy Ráday (Ráday) Pál forrása (fons?), amit az üllőiek le­romboltak, Üllő területén volt. Innét keleti irányba kissé elhajolva vezettek 413 lépésnyire, ahol mutattak egy másik jól látszó földhatárjelet, s itt a tanúk, Jakab István, Gáspár András, Gáspár István, Tatár András és Kovács István mint Üllő és Léb közti határje­let ismerték fel. Innét a nevezett cserjés mellett, a nevezett domb lejtőjén dél felé Rothli mészáros allodiumáig kb. 200 lépést mentek, ahol a nevezett tanúk azt val­lották, hogy addig mint Üllő területét bírták, ott kellett összejönni Léb, Vasad és Üllő határának, melyeket megmutatni nem tudtak. Innét kelet felé haladva mutattak a Vasadi-erdő vidékén egy föld határje­let, az erdőtől kb. 200 lépésnyire, s az összes említett tanú azt vallotta, hogy békében bírták Üllő területét. Innét elvezették őket egy jól kiemelkedő határjelig, ahol egy elég nagy kő áll ki, s ezért Kőhatárnak nevezik, amit szintén határjelnek tartanak. Eddig tartott Üllő területe, ez volt a határ Vasad és Üllő között. Végül kelet felé vezették őket, s a nevezett tanúk, Gáspár András, Gödény István, Tatár András, Komár András, Jakab István s a másik Gáspár István megmutattak három másik határjelet egy régi forrás mellett, az Üllőtől Mag­lód (Maglód) felé vezető úttól kelet felé 130 lépésnyire. Ezek egyike jól lát­ható, a másik eléggé átvágott, a harmadik kevéssé látható. Ezeket a tanúk igaz határoknak ismerték el Üllő, Maglód és Gyömrő possessiók között. A határjárásról és a tanúvallomásokról a vármegye saját pecsétje alatt testimonialist ad ki. (magyar—latin) 1729. No. 2. 474. 1729. augusztus 22-én, Isaszegen (Isaszegh) PPS vármegye szolgabí­rája, Huszár István és esküdtje, Füzy (Füzy) Bálint Magócsy (Magócsy) Mi­hály rendes alispán megbízásából gyaraki Grassalkovich (Grasalkovics) Antal kérésére Isaszeg és Pécel (Péczel) határainak megállapítása céljából tanúki­hallgatást tartottak. A tanúknak feltett kérdések: 1. Tudja-e a tanú, hogy a Szilas-völgye-farka mellett lévő hányást mindig az Isaszeg és Pécel közti határnak tartották? 2. Úgy-e 30 évvel ezelőtt, mikor vita volt az isaszegiek és péceliek között, a tanúk akkor is azt a hányást vallották igaz határnak?

Next

/
Oldalképek
Tartalom