Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)
Regeszták
benőtt, mely határhányásokra reá nem vihet a tanú, mert már elszántották őket. Más határt nem tud, de hallotta, hogy a kelet felől való Felső-erdőcske a gödöllőieké, az alsó az isaszegieké. 3. A gödöllőiek mindig békés birtokában voltak e földnek. • Oroszi András, a váci püspök 70 éves szadai jobbágya vallja: 1. Semmi. Mivel emlékszik arra, hogy az Ökörtelek felét a szadaiak, az isaszegi földek felét a gödöllőiek kaszálták, ő maga is eleget kaszált ott, s így nem tudja meddig tartott a gödöllői határ. 2. Mint az 1. tanú, hozzátéve, hogy harmadik határhányást is ismer a nevezett régi szérűkön alul „résült" Bereg (Beregh) között, de hogy merre visz a határ, nem tudja. 3. Azt a darab földet mindig a gödöllőiek élték. • Puskás Mihály, a váci püspök 70 éves szadai jobbágya vallja: 1. Mint a 2. tanú, mert ő is az Ökörfark-telek felőli „laposkát" kaszálta mint isaszegi határt. 2. Mint a 2. tanú. Tudja azt is, hogy midőn Kis András gödöllői lakos Nyitrai (Nyitraj) István juhait elhajtotta, akkor kimentek megnézni, melyik határból hajtotta el, s ez alkalommal a Valkói úttól (Valkaj út) jöttek a Pap erdejének, onnan egyenesen a régi szérűk mellett el a Rákos vizéig, onnan tovább nem mentek Ökörtelke felé, ezért egyéb határhányást vagy más határjeleket nem mutattak. 3. Mint az 1. és 2. tanú. • Rab István, a váci püspök 55 éves szadai jobbágya vallja: 1. Tudja, hogy Ökörtelekig a kis Takács malmának ellenében volt a gödöllői határ. 2—3. Mint a 2. tanú. • Valkai (Valkaj) Tamás, Esterházy Antal 97 éves valkói jobbágya vallja: 1. Tudja, hogy a gödöllői határ egészen Garamfőig (Gyaramfő) tartott. 2. Öt határhányást tud Garamfőtől a Rákos vizéig: Az első, Ökörteleknek délre fekvő partján van egy kettős határhányás, ezek az egyike gödöllői (a felső), az alsó pedig isaszegi, ahonnan is rézsút napkelet felé menvén, ismét van egy egyes régi határhányás. Nem messzire a sűrű bokrok között egy, és Garamfő szélén két tölgyfa tőke mellett is egy. Több határt a Rákos vizén túl nem mutathat, hanem vallja, hogy a Rákos vize mellett lévő réteken túl volt egy határhányás, amit elszántottak. Nemkülönben a Rákos vize mellett egy nyírfa, vagyis topolyafa volt a határ jele, de már régen kivágattatott. A kis Takács malmán alul való völgy visz régi szérűkre, mely szérűk mellett is volt egy határhányás, de ez is el van már szántva. Hallotta, hogy onnan a Pap erdejének egyenesen és azon belül a Kókai útra visz a gödöllői határ. 3. Tudja, hogy soha nem pereskedtek a gödöllőiek e föld miatt, mindig békésen élték, csak most az isaszegiekkel. • Cseszkó (Cseszkó) István, Esterházy Antal 49 éves valkói jobbágya vallja: 1. A gödöllőiek a Garamfőig tartották a határt. 2. Mint a 6. tanú, de biztosan tudja, hogy a gödöllői és az isaszegi határ az Alsó-Kerek-erdőben (alsó Kerek erdő) lévő határhányásnál végződik. 3. Mint az előző.
