Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

Regeszták

Onnan menvén napnyugatra, a palotai vetések között levő parlagokra vittek bennünket, megállítván mutatták némely tanúk, hogy két föld határhányások voltak, a sárfői és palotai, de kiszántották. Onnan megindulván és mind a parlagokon napnyugat felé menvén, egy helyütt megállván a palotai vetések mellett, jelentették a tanúk közül némelyek, hogy két határhányás volt volna, egyik sárföi, másik palotai, de Palotán lakozó Török Tamás gyöpiből kiszántotta. Onnan Kesziről Palotára járó szekérúton keresztül általmenvén napnyugatra, a Duna felé jutottunk egy palotai ember, Józsa (Jósa) János árpa vetésébe, dombos, hegyes földbe..., amely föld tetejének a közepében volt két föld határhányás, óbudai Varga Pál... szerint az egyik sárfői, a másik palotai. Onnan a palotai töltéseken és parlagokon napnyugatra ... Dunakesziről Palotára járó második szekérúton, mely az elsőn túl vagyon, keresztülmenvén, ugyanazon Józsa János másik helyen lévő árpavetésén keresztül jutottunk két határhányásra, melyeket láttunk, az egyik sárfííi, a másik palotai. Onnan egy völgyecske a megyeri hegyek között alá ér, közel jutottunk három határhányásokra, kettőt alig lehet felismerni, mert felszántották a palotaiak, a harmadik pedig jól megtetszik. Gál Benedek szerint az egyik sárfűi, a másik palotai, a harmadik megyeri." (magyar) 1678. No. 2. 240. 1678. augusztus 10-én Bélteky (Béltekj) Pál, PPS vármegye alispánjának parancsára ifj. Gyürky (Gyürkj) István szolgabíró és Kandó (Kandó) János esküdt Fáy (Fai) László kérésére Gomba possessio és Bénye (Bennye) puszta határainak tisztázására tanúvallomási jegyzőkönyvet készítettek. A meghallgatott 28 tanúnak a következő kérdéseket tették föl: 1. Hallotta-e, hogy Gombáról Monorra járó ország szekér útján nap enyészet felé menvén, amely említett szekérút mellett, közel egy öreg magyal tölgyfához egy föld határhányás vagyon, hogy gombai és monori faluk határinak egymástól megkülönböztető igaz jele legyen? 2. Igaz-e, hogy a fent említett „helyrül dél fele kilencz folyó határokon menvén" a Monoron lakozó nemes Szalay (Szálai) Pál által egy bokor között ásni kezdett kút mellett lévő föld határhányás a monori és gombai határokat hasítja. 3. Tudja-e, hogy onnan dél felé csak közel egy völgyön menvén, azon völgyparton levő földhányás, éppen a Dinnyéshalom (dinnyes halom) alatt levő völgyben levő háromszög föld határhányások választják el egymástól a monori, gombai és újfalusi határokat, a régi bényei szekérút mellett, ahol a monori határ elmarad. 4. Hallotta-e, hogy azon feljebb, megint a Dinnyéshalom nevezetű helyről vagy völgyről napkeletre megfordulván, Monorról Bényére járó hajdani