Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

Regeszták

megkérdezettek valamennyien Koháry (Koharj) István kecskeméti jobbágyai voltak. 1. tanú: Sándor (Sándor) Gergely, 60 éves. 4. kérdésre vallja, hogy néhai kecskeméti Czirkátor Mihálytól hallotta a Fajdos-hegyet a lajosi és kecskeméti földek között igaz határjelnek. 2. tanú: Pál (Pal) Gergely, 60 éves. 5. kérdésre: azért ásták a vermeket, „mert addig vette Kis Mihály a szántóföldeket Hegedűs Jánostól, azon felül szabad mezőnek vallja, mert Hegedűs is csak addig vette néhai Marcus Mátétul". 7. A hangya sombikos határt jelnek nem hallotta, hanem azt, hogy attól feljebb lajosi föld. 12. Hallotta, hogy Kőrösnek fizettek, de nem a nyaralóhelyért, hanem „hogy azon nyaralóktul a lajosi földre jártak a kecskeméti marhák", de nem tudja, ki vágatta ki azokat. 3. tanú: Hegedűs János, 66 éves. 12. Aracsi Jánostól hallotta, hogy 2—2 tallért fizettek esztendőnként Kőrösre a nyaralókért. 4. tanú: Kis Mihály, 64 éves. 5. A vermeket a tanú földjén Hegedűs János tavaly ásatta, habár ezt letagadja. Sándor (Sándor) György, Kovács (Kovacz) András, Szűcs András és Nagyszakállú (Nagy Szakálu) János deák kecskeméti lakosok is jelen voltak akkor. Néhai Mátyás kováccsal ásatta, aki három hónapja halt meg. 6. kérdésre: a határt mindig a kérdésben megfogalmazottak szerint használták. Körösi Gügye Mihály halála után, 8—9 éve, Kati Péter hatalmasul elfoglalta azon a tájon a lajosi földeket, a szilfa bokrocskákon túl levőket. Hamza Márton és Aracsi János kecskeméti emberektől hallotta, hogy az öreg homokhalom valódi határ. Biztosan tudja, hogy a kecskeméti Szívós Mihály kertjénél levő öreg szilfák mellett levő szántóföldeket, ahol kórok vannak, néhai Gügye Mihály szántatta Pap Ferenc vagy Lukács nevű szolgájával. Gügye Mihálytól búzán vette a földet néhai Szívós Mihály, de nem tudja, hány kilát fizetett érette. Úgy emlékszik, hogy Gyüge Mihály abban az évben halt meg, amikor a földet búzán vagy pénzen eladta. Azelőtt soha nem veszekedtek a határokon, mert a szóban forgó terület ugarlott föld volt. (latin—magyar) 1681. No. 1. 242. 1681. február 28-án a Fülek (Filek) várában tartott sedrián Balogh (Balog) Erzsébet és testvére, Balogh István a vármegyéhez benyújtott levelükben kijelentik, hogy a birtokukban levő Solt megyei Kecel (Keczel) pusztára vonatkozó két oklevelet, melyek közül az egyik 1439-ben kelt és a kalocsai káptalan adott ki, átadták a puszta törvényes tulajdonosának Janossy (Janossi) Jánosnak, lemondva minden jogukról, aki ezért 30 magyar forintot fizetett nekik, (latin—magyar)