Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

Regeszták

Péter (Péter) András úr kezébe adta, ki azt mondta: „barátom roszszul hoztad, mert három tallérnál többet oda soha nem adtának, de most el fordult az Pokrocz". De kezébe adta az egy tallért és ő felvitte Ónodba, s kezébe adta Csege Gergelynek: „ne legy immár gondviselőm, ad vissza a leveleimet most csak puskával". Azt is mondta, „immár ide ne hozzátok az adót, hanem házunkhoz Gégénben". Azután lett a marhahajtás, hogy az egy tallért felvitte. 2. Tóth (Tóth) Márton, a nemes kamara 70 éves szentmiklósi jobbágya vallja. Az elsőre: a ráckeveiek ökreit a múlt ősszel hajtották el, hogy hányat, nem tudja. Virágos-Peregről hajtották el őket. A másodikra: a katonák azt mondták, hogy a Csúriak s egy Szabó (Szabó) Mihály nevű nemes hajtotta el az ökröket. Ő a katonák közt volt, kik huszonötén voltak. Mikor megalkudtak, elment közülük. A harmadikra: semmi. 3. Id. Mihályfi János, ugyanazon földesúrnak ugyanott lakó 60 éves jobbágya vallja: a múlt ősszel ráckeveiek Virágos-Peregről elhajtottak 28 ökröt. Az elhajtó katonák azt mondták, hogy őket Csúri és Szabó Mihály küldte. 100 talléron és két karmazsin csizmán váltották ki az ökröket. A katonák száma legalább 25 volt. A harmadikra: semmi. 4. Pente András, ugyanazon földesúrnak ugyanott élt 50 éves jobbágya azt vallja, amit a harmadik tanú. 5. Bernát János, ugyanazon földesúrnak ugyanott lakó 50 éves jobbágya azt vallja, amit a harmadik tanú. (magyar) 1668. No. 19. 214. 1668. január 14-én Battik Péter, PPS vármegye alispánja megbízásából a Kőrös városában lakó Kövér István és Tóth (Thott) István, a vármegye esküdtjei buzini Keglevich (Keklevits) Miklós kérésére egy Hajgató János nevü kecskeméti (Ketskeméth) jobbágy ügyében tanúkihallgatást tartanak. A tanúknak feltett kérdések: « Tudja-e a tanú, hogy Hajgató (Hajogató) János, aki most Csekekátáról (Czegekáta) Kecskemétre ment lakni, harminc esztendeig lakott Katán (Kotta), ott is született-e, s fizető jobbágya volt-e Káthai (Kattay) Ferencnek, s hány esztendeje származott el Csekekátáról? « Tudja-e a tanú, hogy a fiai is ott lettek-e világra Csekekátán, Káthai Ferenc keze alatt? A kihallgatott tanúk: 1. Cséplő (Csipő!) György, Négyessy (Negessi) Miklósnak 60 éves szent-mártonkátai (Szent Marton Kata) jobbágya vallja: mikor gyermekkorában megszállták Csekekátát (Cseghe Káta), atyja kihozta öt Katára, azóta ismeri Hajgató Jánost, 45 év óta. Fiai is Csekekátán születtek.