Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

Regeszták

7. Mózes (Moises) János, 50 éves vallja: 28 éve bírja a kötönyi pusztát, ez alatt szépen élték azon pusztákat, „semmi különbség köztük nem volt". 8. Szőcs (Szöcs) István, 36 éves vallja: 3 éve bírja a kötönyi pusztát, azóta „egyenlőképpen bírtuk az pusztákat szabadossan". Ezután jönnek a harkai [Horka] pusztának birtokában lévő tanúk: 1. Ifjú (Iffiu) János, 60 éves halasi lakos vallja: 39 éve bírja a harkai pusztát, azóta a kötönyiekkel „egyességben" voltak. 2. Bertók (Bertók) András, 40 éves halasi lakos vallja: atyja is a harkai pusztát bírta, ő is 39 éve, azóta köztük „semmi különbség nem volt az pusztának birtoka felől". 3. Matkó (Matko) István, 58 éves halasi lakos vallja: atyja haláláig bírta a harkai pusztát, ő atyja halála óta 39 éve bírja, nem volt soha ellentét a puszták birtoka felől. A kártételben Janossy (Jánosi) Jánossal részt vevő katonákról valló tanúk: 1. Horváth (Horvát) Mihály, 39 éves halasi lakos vallja, a kártételben Janossy Jánossal részt vevő katonák vele együtt harmincegyen voltak. Meg is számolta őket. 2. Gáspár János, 20 éves halasi lakos vallja: a katonák, kik a kártétel idején Janossy Jánossal voltak, harmincegyen voltak vele együtt, megszámolta őket. A jelen lévő katonák közül ismert nevűek: Janossy János, Fodor Pál, Rácz Tamás, Torda Péter, Hunti Istók, Oláh (Olá) János, Vörös Mihály, (magyar) 1667. No. 5. 194. A Pataj (Patai) városában lakó Márkus (Markos!) István és Sulyok (Sulok!) Gergely, PPS vármegye esküdtjei Battik (Batik) Péter alispán megbízásából Szél (Szel) György kérésére tanúkihallgatást tartanak. A kihallgatott tanúk: 1. Márkus (Markos!) Mátyás, 45 éves pataji nemes vallja: Márkus (Márkus) János pataji lakos meghalt. Tőle hallotta, hogy mikor Újváron (Újvár) volt, Keszi András azt mondta neki: ha Győrbe (Győr) megy, értesítse Nagy (Nag) Gergelyt, hogy a csertői (Csertő) földről elhajtják a marhát, ha az árendáját Nagy Gergely ki nem fizeti. Márkus János ezt meg is tette. 2. Ösztöri Pál, 43 éves pataji lakos vallja: mikor Újváron volt s haza akart jönni, Keszi András, az akkori vámos azt mondta, közölje Nagy Gergellyel, adja meg a csertői föld árendáját, mert elhajtják róla a marhát, de már elhajtották egy nappal a tanú hazaérkezése előtt. Mikor ezt elmondták Szél Jánosnak, Szél (Szel) György atyjának, az sírva fakadt s azt mondta, őt Nagy Gergely rontotta meg.