Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

Regeszták

merte, s tudja jól, hogy Bankaházát örökösen bírta, mint régi nemes famíliából való, s donatiojok is volt, azon Bankházi pusztáról régi királyoktól, ugyan Ráckeve városa is Szecsey István engedelméből, minthogy itt született ember volt, bírta általa, s vele együtt azon pusztát. 2. Tudja nyilván, hogy az említett Szecsey Istvánnak, kit is a török háború előtt a ráckeveiek az eladott juhok áráért, a pénzért, mely nála volt, megöltek ugyanitt a Szigetben, a szentmártoni templomnál és a Dunába vetettek. Három leánya maradott, hallotta, úgymint Zsuzska, Csordás (Csordás) Istvánnak a hitvese, Kata pedig a Ráckevén lakozó László János társa volt, Erzsók pedig, hallja Csordástól, hogy a praedicatorokhoz ment volna, meg annak is volna maradéka. Azon kívül pedig, hogy István fia, ki Komáromba ment volna és szakadott volna, meglehet, mivel maga is a fátens elszakadott Ráckevéból, elfelejtkezett arról. 3. Tudja, hallotta a fátens, hogy Kata nevü leánya Szecsey Istvánnak László Jánoshoz ment férjhez és az említett László János is felesége után az említett Bankházát bírta volna, annak is László János nevű fia maradott, Komáromba szakadott (kivel is csizmadia mesterséget együtt tanult a fátens, az atyját is jól esmérte, a fene ette meg az orránál az orcáját, abban is holt meg Ráckevében) ők is bírtak a Bankháza pusztát, a városnak is azon pusztát bírni engedte, mivel városi ember volt. 4. Hallotta, hogy valamely Szecsey László Jánosnéval egy testvér volt, in secundo puncto említett Szecsey István is annak atyafiai voltak Komáromban, amint a de eo utrumban fel van téve, de nem esmérte azokat, mivel gondja reájuk nem volt. 5. Hallotta, tudja László Jánosnak kinek feleségivei, úgymint Szecsey Katával Komáromba szakadott János fia atyafiaknak tartották magokat és a Bankháza pusztát bírták. 6. A donatiot Bankházáról hová tették, ki kezénél vagyon, nem tudja, de tudja azt, hogy Szecsey Istvánnak arról való levelei voltak volna, és sokat veszekedett a ráckeveiekkel, hogy a pusztát kaszálták és usuálták. • Tanúvallomást tett még nemes Nagy Péter, kb. 70 éves lacházi (Laczháza) lakos, Csordás István, kb. 108 éves ráckevei lakos, nemes Bory (Bori) Zsuzska, nemes Hajós (Hajós) néhai János házastársa, kb. 70 éves ráckevei lakos, Csordás István, kb. 40 éves dömsödi lakos, Koháry úr jobbágya, Solti István özvegye, Szakállas (Szakalos) Zsuzska, kb. 50 éves ráckevei lakos, nemes Nagy György, kb. 46 éves ráckevei lakos, akik az előző vallomásokkal egyezően vallottak, (latin—magyar) 1720. No. 7. 365. A Püspökvácon, 1720. április 17-én tartott közgyűlésen hozott határozat alapján Cegléd (Czegléd) mezővárosban 1720. május 4-én határvizsgálati tanúkihallgatásokat végzett Zlinszky (Zlinszky) Imre szolgabíró és Borsovics (Borssovics) György esküdt Bartleti Hugó zabrodi (Zaberdovicz) apát és