Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

Regeszták

1710. március 12-én, Szántón lefolytatta Szántó, Vörösvár (Veresvár) és Csobánka falvak közötti határjárást Krappf (Craff) grófnő megbízottja Agner György kérelmére. A tanúknak feltett kérdések: 1. Mondja meg a tanú, hogy eskü alatt, hogy mit tud, vagy hallott a Pilis vármegyében lévő Szántó falu földjének határáról, van-e ott olyan rész, ami Csobánka, vagy Vörösvár falué volt valamikor? 2. Mondja meg a tanú azt, hogy mikor, melyik évben történt, hogy a méltóságos és kegyelmes gróf úr részére a szolgabíró és az esküdtek határjárást végeztek Szántó falu földjén? 3. Mondja meg a tanú, hogy tud-e több tanúról és nevezze meg őket! A kihallgatott tanúk: • Nemes György, kb. 60 éves óbudai (Vetus Buda) lakos esküvés alatt vallja: 1. Biztosan tudta és látta, hogy az öreg tölgynél lévő árkot, amely árok Óbudáig vezet, addig az árendátorok mindig Szántó pusztájaként használták, a völgyet, a hegyet és az erdőt balra egyenesen Óbudáig, a török időben és a következő szerencsésebb években. Amikor Szántó pusztát a gróf Zichy családok árendálták, mindig békés használatban szedték be a termést, sőt a tanú atyja 1702-ig árendátor volt. A fentírt árkon — mely el volt árasztva — a csobánkai lakosok kocsival nem tudtak átkelni, a tölgyfa pedig azóta áll. Az árkon innen Szántó falu részéből azt a területet a csobánkaiak szántották, (a tanú atyja 45 tallérért, amit a budai Hasszán (Haszszán) basának kellett elküldeni. Innen az ároktól egyenesen a völgyön át (ahol középen patak folyik) és a dombon a kövekből való útig, amely régtől fogva vezet Vörösvárról Szántóra, elkanyarodva Csév falu völgyén át a Kankalinos kútig (Kankalikos Kutt) (ahogy egykor a nép nevezte), mely határa volt mindig Szántó falunak, ahogy régtől fogva hallotta. Az egész völgyben a füvet a tanú atyja és a régi óbudai lakosok is mindig kaszálták. 2. Határjárást ezelőtt kb. 12 évvel tartott Sőtér (Sőter) Ferenc alispán Huszár János szolgabíróval és a vármegye esküdtjével. 3. Tanúnak nevezi meg a zsámbéki (Zámbék) Kisbéri (Kisbery) Jánost, az óbudai Dániel (Dániel) Györgyöt, Mester Istvánt, Budai Andrást, Nemes Jánost, Császár (Császár) Andrást, a töki Sivó (Sivo) Ferencet és a tótfalui (Thot Falu) Madarasi (Madarásy) Gergelyt. • Tanúvallomást tett még Lendvai (Lendvay) István, kb. 70 éves, Mészáros György, kb. 60 éves, Polányi (Polany) György, kb. 70 éves, mindannyian óbudai lakosok, Csankó (Csanko) Mátyás, kb. 70 éves tinnyei lakos, Miskey István özvegyének jobbágya, Pók (Pok) (másként Szabados) Mihály, kb. 60 éves tinnyei lakos, Fábián (Fábján) Jakab, kb. 65 éves csolnoki (Csónok), Esztergom (Strigonium) vármegyei lakos, akik az előző vallomásokkal egyezően vallottak, (latin)