Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

Regeszták

280. Petrovay (Petrovai) László alispán, Sáp faluban (villa Sáp), 1702. július 20-án kelt levelében kiküldi Pataky (Pataky) Gáspár szolgabírót és Janossy (Janossy) Pál esküdtet, hogy Sőtér (Sűtér) Ferenc és Ujlaky (Uj Laki) András kérelmére vizsgálják ki Mácsa (Macsa) és Kisújfalu (Kis Uj falu) közti határt. Pesten, 1702. augusztus 16-án tartott közgyűlésen Pataky Gáspár szolgabíró és Janossy Pál esküdt jelenti az 1702. augusztus 11-én megtartott határjárás eredményét. A tanúknak feltett kérdések: 1. Elsőben is az alább írt bizonyságok vittek bennünket Mácsától a Váci (Vacz) mostani új úton. Egyenesen Újfalu felé, és mintegy puskalövésnyire az említett Újfaluhoz közel azon Váci útról ra kitérvén, mellette lévő domb oldalában nem messze azon úttól, mintegy hetven, vagy nyolcvan lépésnyire mutattak egy helyet, hitük alatt mondván, hogy ennek előtte circiter húsz esztendővel Újfalu és Mácsa között határhányás igazán ott lett volna, amelynek a helyén most csak bodza nőtt. 2. Onnét egyenesen dél felé, ugyancsak a Váci úton át be a völgyben egy mocsárfának a tövéhez, amely úton a Váci úthoz mintegy két vagy három lépésnyire van. Azon mocsárfának tövitől pedig egyenesen dél felé a völgyben lévő bereknek irányában egy vadkörtvélyfának tövéhez vittek bennünket, azt állítván a tanúk, hogy azokon a fákon belül mácsai, felül pedig újfaluszéli újfalusi határ volna. 3. Azon körtvélyfának tövétől „directe", említett berken át mind dél felé menet vittek bennünket, Császár (Chaszar) Demeter nevű mácsai embernek földjei felől lévő, egy parlagra említett völgyben lévő határfáknak irányában. 4. Ahonnan ismét egyenesen dél felé ugyanazon a parlagon vittek bennünket két vadkörtefához, melyek között egy juharfa van, mely körtvélyfák egyikén régi keresztvágás van. 5. Azon fáktól pedig egyenesen mind csak azon parlagon dél felé, az említett parlagnak végére, amely Kéri-völgynek (Kéri Völgy) szélével összemegy, vittek bennünket, azt mondván bizonyságul, hogy azon parlag embernek emlékezetétől fogva újfalusi és mácsai szántóföldek közt határos mezsgye lenne. 6. Említett parlagnak végétől pedig vittek bennünket, mintegy fordulásképpen napnyugat felé a Kéri-völgy szélén, egyenesen fel egy juharfa tövére, amely fánál azt vallották bizonyságul, hogy régen határ keresztvágások lettek volna. 7. Onnét ugyancsak napnyugat felé, mintegy „délszélre" egyenesen Barátok kútján (Barátok kútja) felül, parajos végében lévő erdőnek szélére vittek bennünket, ahol megfordulván ugyanazon parajos résztől vezettek bennünket dél felé egy régi szekérútra, onnan pedig a hosszú tisztásnak a végére. Dél felé, ahol a zsidói (Sida), az újfalusi és a kéri határok összemennek ott, és